Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása

szénáért. Ilyenkor nem érdemes két embernek időt vesztegetni. Ekkor is ugyanúgy rakodik, mintha ketten lennének; visz magával egy kis létrát, 5-6 villa szénát visz fel egyszerre, utána felmegy és eligazítja. Ha kevés a munkaerő, általános az ilyen rakodás. Minden terménnyel megrakott szekérre vigyázni kell: a keskeny parasztkocsik viszonylag keskenyre vannak rakva, könnyen felborulnak. Az ilyen rakományt a szembejövő kocsi kikerüli, mert a szénásszekérnek még "a részegember is kitér". Szánra is ugyanúgy kell rakodni, mint szekérre. "^5 A nagyobb kaszálókon a család maga ritkán végzi a munkát, mert nincs elég ereje. Legtöbbször bérmunkát vesz igénybe. Kisebb jelentőségű a kölcsönmunka, vagy az összesegitésen alapuló társulás. Bérmunka parasztgazdaságokban való alkalmazása minden különösebb rendszer nélkül történik. Most csak az összesegités változatait emiitjük. 1. Nagycsaládi szervezetben végzett közös munka. Az emlékanyagban eleven példáját találtuk Szeghalmon. A századforduló körül - amikor rendszeresen élt egy háztartásban e?

yütt 4-5 család - az egész gazdálkodás közösen történt, z emiitett példákon kivul sehol sem találjuk nyomát ennek a családszervezetnek. /"Szénagyüjtéskor... ma is élő szokás, az apának kiházasitott fiai, vejei segiteni mennek... A közös munka - abban a formájában, hogy egymás segitségét viszonzással és jő étellel szolgálják meg - csak szénául téskor van divatban" - irja Sándor Gábor a kolozsvári státiak szénamunkájáról, i.m. 42./ 2. Valamilyen gyors munkát kényszerítő esetekben. Ilyenek: a., Ha az időjárás veszélyezteti a renden fekvő szénát, segítséget hivnak az egész munkára: rendszerint olyasvalakit, aki már a maga munkájával rendben van. Ez fizetséggel sohasem történik; a munkát vissza kell segiteni hordáskor, kukoricakapáláskor, vagy akár télen disznóölés idején. Leginkább Csongrádon volt ez szokásos, ahol a közös kaszálón mindenki figyelemmel tudta ki se mi a másik munkáját, b»t Az ártéri, hullámtéri kaszálókon a széna minden évben veszélyben van. Ahol jelentősek az ilyen kaszálók /Szeghalom, Endrőd/, ott sokszor előfordul, hogy áradás idején menteni kell a szénát. A gazda szól mindenkinek, aki csak segiteni tud. Legtöbb esetben nem is kell segitségét hivni, mert mindenki megy önként. A visszasegités az előbbiekhez hasonlóan történik, 5. A közös munka kényszerből történik. Ilyenek: a., Dévaványán az egyik uraság - amelyik igen sok szénát adott ki minden évben a részeseknek - a maga kaszáló részének a berakására nem is adott ki kazalrakót, mint azt mások szokták, hanem a részelő gazdákkal rakatta be. Ebben a munkában nehéz lett volna közösen közremü-