Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása
ködili, igy a gazdák az egész munkára társultak, főleg azok álltak össze egy csoportba, akik azonos nagyságú kaszálódarabokat reszeltek. Közösen végeztek minden munkát; mig az egyik hordott, a többi az uraság kazlát rakta. 4. Munkaerő hiánya. Inkább a szegényebbeknél fordult elő* Négyen, öten közösen dolgoztak egy nagyobb kaszálón, minden munkát együtt végeztek. Szénamunka idején legtöbbnyire éjjel is kinnmaradtak a munkások; néha egész héten keresztül is. Ha a közelben van valamilyen építmény - leginkább birkahodály - akkor éjszakára abba húzódnak. Akik kocsival mennek szénamunkára, azok kast visznek magukkal. 1 ^ Ha ez nem volt, akkor szénából rögtönöztek kunyhót: a rudasfákat összeállították, szénát tettek rá és aláfeküdtek. Ha jó idő volt, akkor még ezt sem csinálták, hanem a rendek végébe feküdtek. Ha nem volt se kas, se ponyva, akkor a vontató oldalába vájtak egy üreget és abba húzódtak az eső elől. Állandóbb jellegű kunyhót ritkán készítettek, 1 ^ Szénamunka idején asszonyok is kinn dolgoztak a kaszálón, ők rendszerint hazajártak esténként. Ha messze voltak a várostól, akkor ugy helyezkedtek el, mint a férfiak. Az asszonyok vigyázni szoktak egymásra, mert a "szénaszag nemcsak a jószágot csábítja, hanem a fiatalokat is. Nem lehet ezt elmondani, hogy miért, de valahogyan a széna és a szerelem összetartoznak". A gyűjtés különben ünnep minden lány és asszony számára, különösen akkor, ha nincs nagy meleg. Ecsegpusztán azért is jártak szívesen a azénázásra , mert este gyönyörködtek a gulyák kolompjainak a hangjában. Szénamunka idején nem fogyasztanak különleges ételnemüeket, általánosságban azt mondhatjuk, hogy ez nagyjából megegyezik más nyári gazdasági munkák végzésekor fogyasztott ételekkel. Bizonyos esetekben azonban más munkáknál fogyasztott ételeknél gyengébbeket esznek szénamunkában. Csongrádon pl. sokszor szénamunkában a táplálkozás gerincét a gyümölcs adja.^ 0, A táplálkozásnál azonban természetesen több különbségadó tényezőt kell figyelembe venni: a szociális körülményt, a munkaterület nagyságát és azt, hogy hazajárnak-e esténként a munkából. A gyüjtésbeli táplálkozást el kell választani a kaszálásétól, az utóbbi munka mindenkor tartalmasabb táplálkozást igényel. A kaszálók legtöbb esetben olyan messze vannak a helységektől, hogy az ételt nem hordják ki a munkásoknak. Mindenki visz magával egy heti eleséget. Egy szénamunkás egy heti szükséglete öt kg. kenyér.