Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Nagy Dezső: A dobsinai "bulénerek" mondáiból

Hagy tüzeket raktak éa vizzel locsolták a sziklákat, ezzal repesztették, késiarővel résték az ércet, béren jutott haszon mindenkinek. Ennek nagy hire ment a a hir eljutott a martalécokhoz is, a törökökhöz Murányba, meg Kraszna-Horkára. A törökök időnkint lejöttek és elrabolták a kiásott kincset, A felőr /aknász/ összehívta a munkásokat, hogy mit csináljanak. Azt határozták, hogy a bányát befalazzák és gyeptéglával befedik, hogy a kincs maradjon meg a késő unokáknak. És hogy a helyet senki el ne árulja nagy esküt kellett tenni minden bányásznak a felőr kezébe. Mikor megint jöttek a törökök, látják hogy nincs itt semmi, bosszújukban bementek a városba, gyújtogattak és elhurcoltak 350 embert, "Akiknek az Isten irgalmazzon" - mint a dobsinai templom falába elhelyezett emléktábla hirdeti. Hiába kisérelték meg a bányahelyet újra megtalálni, mort a gyújtogatás elpusztította a templomot, a tornya leégett és igy nincs fix pont a tájoló beállitáaához, s csak a véletlen vezetheti rá valamelyik kései unokát a kinca hollétére. Ezüstgödrök. Nagyon jól ment egyidőben a bulénereknek,mert sok volt az érc. A fiatalok meg tiszteletlenek voltak ós fütyültek a bányában. A bányarémek ezt nem szeretik, a füttyszótól menekülnek. Ahol fütyülnek ott mindig valami szerencsétlenség történik. El is vitték a bányarémek a kincset a mélybe. Jött egy vetés s azon lecsúszott a kincs. Ez lépten nyomon előfordul a bányákban. A bányarém csak az éneket és a muzsikát szereti. Elátkozták a kincset az ezüstgödröknél és ahol eddig vidáman dolgoztak, most halotti csendesség van. Kigyó a pocsolyában. A Lányi huta felett van egy rész, melyet Pocsolyának neveznek. Ezt köröskörül források vették körül, ezek mind belefolytak és mégis mindig eltűnt benne a viz. A nép azt tartotta, hogy egy kigyó él a pocsolyában éa kincaet őriz. Az a kigyó caak emberrel vagy szarvasmarhával táplálkozott. Mikor jóllakott, akkor lehetett hallani a nyögéseit, horkolását. Időnkint ki is mászott a szomszéd hegyekbe és amerre csúszott még a föld is megperzaélődött és a fü is kiégett. A nép szeretett volna hozzájutni a kincshez és el akarták pusztítani a kigyót. A bányászok azt találták ki, hogy kezdenek mélyebben egy altárót és ott levezetik a vizet. Meg is csinálták, de mikor kilukasztották a falat, akkor ezek a bányászok sose látták többé a napvilágot,mert a viz olyan erővel jött, hogy mind elsöpörte őket és még hónapokig zúgott ott a viz és ez mosta ki a Dittersgrund nevü völgyet, mely a Lányi huta felé van.