Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Nagy Dezső: A dobsinai "bulénerek" mondáiból

A kigyókő. Van egy hirtelen hegyecske az altáró mellett

, ezt hivják kigyőhegyecskének

. Itt egyszer sok kigyó jött elő - kiosi ás nagy - és követ fújtak

. Aki ezt meg tudja szerezni, az varázshatalmat szerez a kincskereséshez.A kigyők azonban annyira zugnak mikor a követ fújják, hogy még a legbátrabb vájár is megrémül féltében. Mikor a követ kifújták minden kigyó eltűnik onnan és a kő gyönyörű szép lesz. Van egy különleges kártyajáték Dobsinán, ha ez a kő nálad van, mindig nálad lesz a nyerő kártya is, tartjaa néphit éa bármennyire is hazudna valaki, a kő birtokában minden szavát elhiszik. A lányok az ilyent szeretik igazán, akinél a kigyőkő van. De ezt a követ csak egy vasárnapon született gyerek szerezheti meg, akinek nincs semmi a rovásán és még nem vétkezett és ha abban a minutumban odavezeti a jőcsillaga, mikor a kigyők készen vannak a fujtatáaaal éa mielőtt eltűnnek - csak akkor lehet megszerezni. Ha más ember ér oda a kő egyszeribe levegővé és párává válik. A varázsvessző Dobsinán. Három család egyszer összebeszélt, hogy vágnának varázsvesszőt s a megirt napokon és időben aranyat fognak keresni vele egy lyukban. A varázsvesszőt ugy készítették, hogy előbb imádkoztak, nagycsütörtökön megkeresték az alkalmas fát, nagypénteken levágták. Aztán egyikük levetkőzött, a másik három keresztet vágott rá és egy Miatyánkot imádkozott, közben a szentlélekre kell hallgatni, térdepelve áldást kell mondani, az angyalok és Mária segitségét kérni, hogy a vessző hatékony legyen. A Hiszekegyet is el kell mondani. A vesszőt azután nem szabad puszta kézzel megfogni, csak kendővel. A vágott végét oltóviasszal le kell ragasztani, hogy a varázsnedv ki ne csorogjon belőle. Hárman mennek kincskeresni,a Testamentumot is viszik, hogyha kell tudjanak belőle imádkozni. Mikor bementek az aranylyukba, hogy kipróbálják az erejét a vesszőnek,akkor ott találtak egy embert, aki azt mondta: az emberi ész ezen már tul van, ő nem foglalkozik ilyennel, ie higyjenek a babonának cask a tudománynak, mert az tudja, milyen is a föld szerkezete. Ez az ember egy geológus volt, egyetemi tanár Budapesten. A bényatőrpékről. A bányászok szeretnek dalolni, de a bányában komolyak, mert azt tartják, hogy elriasztják a bányatörpéket, a bányák jószellemeit. A- bányászellemet

. koboldnak. Hicklnek is nevezik. Ezek mindenütt ott vannak. A Peagmännelek javára időnkint élelmet helyeznek el és ruhát