Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
E. Fehér Julianna: Adatok Bernecebaráti gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodásához
coo gadozó madarak vijjogásából is/ és arról, hogy fészkük közelében sok a madárürülék, mert a ragadozó madarak falánkok. A fészekhez felmásztak a fára, de itt is használták az ösztrőt. Az énekesmadarakat, sárgarigót, feketerigót, aranyosstiglincet csak akkor szedték ki a fészekből ha már enni tudott. Kalitkába tették s eladták uraknak , mesterember féléknek. Eladásra hoztak gerlét is. Gyerekek használták a fagyöngyből készült lépet is. Vesszőket bekentek léppel, ráerősítették egy deszkára s azt tették fel a fára. A rászálló madárnak beleragadt a lába és csapkodás közben a szárnya. Ráment a cinege , sármány , meg a herkály is. Mikor még kicsi az örvösgalamb, vagy a kékmátyás, akkor nem szedik ki a fészekből, hanem egy vékony dróttal megkötötték az egyik lábát s a drót másik végét a fészektartó ághoz erősitették. A drótot nem tudták elrágni s mikor a madár nagyobb lett elmentek érte és kiszedték a fészekből. A madártojást is rendszeresen szedték saját részükre és eladásra is. A bagolytojást megvették a cukrászok és tojáskereskedők is. Volt olyan aki nyersen is megitta mikor kiszedte a fészekből. Az erdei munkások sárral bekenve parázsba is sütötték. Otthon is fogyasztották, sülve tésztába is tették. Mindenféle madarat megfogtak, ettek is, csak a gólyát nem bántották és a dudkának nevezett kontyos madarat nem ették, mert az emberi ürülékkel él. Fogták a sasokat /kánya, Milvus milvus/, mondják hogy olyan mint a csirkehús. Ragadozó madár elviszi a csirkét, libát. Hússal él, tehát jó az ő husa is. Erdei munkások is fogták, főzték levesnek, paprikásnak, sütötték lábasban is meg tüz felett nyárson szalonnával csepegtetve.A fiatalabb madárnak jobb a husa, de igy van ez mindennél - mondják. De azért nem mindenki tudta megenni, az asszonyok mag sem kóstolták a ragadozómadarak húsát. Fogták a vércsét /Falco tinnunculus/, héját /Accipiter gentilis/ is, leszedték a magas fákról, odúkból a herkályokat , pettyes harkályt /Dryobates medius/, tyukherkályt /Dryocopus martius/, ződherkályt /Picus viridis/, főzték mindegyiket, A mátyásmadár /Nucifraga caryocatactes/ is hússal él, elviszi a kisebb madarakat, szerették a húsát és egyik legszebb madárnak tartják, A bagolynak /Athene noctua/ a tojása volt értékesebb, de a fiatalabbnak a húsát is megették. Elrepült az odúból mikor a tojást kiszedték. Varjut /Corvus frugilegus/ sokat leszedtek , akinek volt puskája azzal is lőtte. A fiatal jobb, de az öreget is megfőzték. Főzték levesnek, pörköltnek, gulyásosan. Lábánál kezdve megnyúzták, bőrét kitömték szalmával. A szarkát /Pica pica/is szerették, mert jó kövér fiai vannak. Verebet /Passer montanus/ sokat fogtak, gyerekek, de fel-
