Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
Babus Jolán: Kender és lenmunkák a beregmegyei Lónyán II. 2o2
összeolvadt a kócosával. A szálszöszt és a koccsát ma már csak egy-két idős asszony választja külön a szöszből, a fiatalok többnyire még a koccsát sem Teszik ki, mert akkor erőtlen a csepü: nincsenek benne az erős szálak, ők tehát a Téknya fűbe tekerése után előveszik a három marokból összegyűjtött, gerebenből kiszedett gubancos szöszt, meghúzzák, ami a kézben marad, az a csepü , vagy apróuszösz . Főbe nem csavarják, csak göngyölegbe: egy guzsalyra valót letesznek, ellapitják, téglalap alakra, két hosszanti oldalától a másikig összegöngyölik, mint mángorláskor a ruhát. A guzsaly csepü olyan alakú, mint egy lepkebáb. A puha szöszszálak egymáshoz tapadnak, nem bomlik ki. Az elhányó csepüt a gereben fogai közül kiszedve összenyomva a földre dobják. - Azután előveszik a következő húzatlan füt és folyik a munka tovább, elölről. - A nagyon kicsinek maradt kendert rossz húzni, a kézfejre csavarva alig van mit beleverni a gerebenbe, ha pedig fel nem csavarják, a gereben kihúzza a rövid szöszt a kézből. A gereben is sokat kitép belőle, igy végül az apró kender szösze csepünek marad . Az igen magasra nőtt kender tulhosszu szöszét szintén bajos húzni. Ha sok a pozdorja és kevés a rostszál /őszi áztatási/, akkor nincs szaporája a szösznek. Aki gyakorlott, gondos és ügyes szöszhuzó, annak a munkáját a háta mögött is dicsérik: "Be szépen meghúzta !" - Kötélverésre a magvas kender és magkender szöszét szánják; ezt nem húzzák meg, úgyis meghúzza a kötélverő. A kötélverő gerebenjét is majd a Kötélverés c. függelékben fogjuk látni, v - Ha már az összes szösz meg van húzva és betekerve, csomóba kötik. 10-11-12 fü van egyben,azaz annyi ahány pászmát gondolnak, hogy lesz majd a darab fonalban. A fejek tüvel-heggyel vannak rakva és átkötve; ezt már nem kitának, hanem csomóun ak nevezik. Egy csomóból lesz kb. egy darab fonal, egy fűből kb. egy pászma . Hogy hány fűből lesz egy darab fonal, a fük nagyságától függ. A meghúzott szösz tisztaságára gondosan ügyelnek /a nyálazás miatt/: szennyeződés, por ne érje, rossz szagot fel ne vegyen. A csomóba kötött fűket tiszta helyre teszik el fonásig: karos- ládába , komóudfiába , a kamarába, kettesével egy szegre akasztva a falra a csomókat, vagy a szuszékra téve, a padláson az elterített tengerire stb. A caepüt zaákba is teszik, hogy tisztán maradjon. Az elhányó csepüt csak ugy feltették a padlásra, egyéb lim-lomok közé, mig nem
