Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Hegyi Imre: Erdei fakitermelés Bakonycsernyén

gozik, egy pedig a sulyokkal. A fejszét mindig váltják az ékkel. A fát mindig vékonyabbik végénél kezdik hasitani, nem a töve felöl. Még az is fontos, hogy ha a fának egyik vége fiirészelt, a másik pedig csonkolt, - fejszével vágott: - akkor is a fűrészelt végén kell a hasitáat kesdeni Ad.: 9.sz. rajz/. Sulyok

: A sulyok kétféle képpen készül: lehet egy darabból és lehet kettőből.Egy darabból úgy készül, hogy kiválasztanak egy kb. 2o cm átmérőjű keményfa tövet, amiből lefűrészelnek egy 1-1.20 m-es darabot. A töve-végétől a közepe felé lemérnek kb. egy arasznyit s ott fejszével megjelölik. A jelöléstől kezdve a vékonyabbik vége felé haladva fejszével lefaragják olyan vékonyra, mint a fejszenyél,

s már kész is a sulyok. Másik módja a készítésének az, hogy hazulról hoznak egy vastag - vagy nagyfurut

, amivel keresztül fúrnak egy az előbbihez hasonló nagyságú fatövet vagy ágkönyököt

, - olyant, amelyiknek a szálai a legcsavarodottabbak s fája a legkeményebb. Ebbe az átfúrt cölönkbe mogyoró vagy gyertyánból egyenes nyelet ütnek, jól beleékelik s kész a sulyok Ad.: lo.sz. rajz/. Van ugy, hogy a feje nem elég csomós, szálai nem elég csavarodottan futnak: ilyenkor a sulyok nem Bokáig tart el. Ha azonban sikerül rátalálniok egy "igazi sujoknak valóra, az egísz télen kivájja!"

1

^ Hasogatásnál a sulykolónak kialakul a maga sajátságos testállása és testmozgása. Akik ezzel a szerszámmal nem, vagy csak ritkán dolgoznak: néhány percnyi munka után nagyon elfáradnak, éppen mert nem tudják a testmozgást megszokni. Ha sulyokkal is úgy ütnek, mint ahogy a fejszével vágnak: a karok 2-3 szorosát végzik a test erőkifejtésében annak, amit végeznek akkor, ha kialakult gyakorlattal, a sulykolás technikájával dolgoznak. Az náluk a kialakult gyakorlat, hogy ugyanúgy, mint a fejszénél: s karra ellentett lábbal egy kissé előre tett terpeszállást vesznek s a