Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Hegyi Imre: Erdei fakitermelés Bakonycsernyén

•M-A. r<aj'z nyelet szorító öklök szorosan egymás mellé Tannak zárkózva. A sulyok felső holtpontja sokkal alacsonyabban ran, mint a fejszéé s nem a fej felett, hanem attól hátrafele. Amikor a sulykot kilendíti ebből a helyzetéből: a két kar a fej két oldalán jön előre, tehát a fej a karok között van, nem mint a fejszénél, ahol mindkét kar a fej megfelelő oldala mellett jön előre. Sulykol ásnál a két kéz ugyanazon helyen marad, nem végez semmiféle csúszó mozgást a nyélen. Ezáltal az ütés erejének nagy része nem a karok erejéből ered, hanem a sulyok lendületéből. A gyakorlott sulykoló igen nagy pontossággal tudja célba venni a fejsze fokát vagy az éket. Ezért van az, hogy a jó sulykolónak a szerszámján körös-körül mély, körbefutó, a fejsze által kikoptatott vájat van a pontosan középen; a fej két végén szinte egyetlen ütés nyoma sem látszik, - nem úgy, mint a gyakorlatlan sulykoló szerszámjám /Li: 11.sz.rajz/. Azután, hegy a fát eldarabolták és széthasogatták: a két f

ureases ismét munkájához lát; megy uj fát dönteni. A harmadik favágó marad és osztályozva összerakja a ledöntött, szétdarabolt és elhasogatott fát. ő végzi el az ágfa rendberakását is. ölezés

: A méterbe rakásnál az osztályon belül a fa fajtájára is tekintettel- kell lenni. Ha bükk-mőtert rak, abba más fajta fát nem lehet tenni, csak bükköt. Ugyanígy a csert, a tölgyet Tagy a gyertyánt. Ha nem elég Talamelyikből: néhány darabbal szabad pótolni más keményfa fajtából, - puhafából azonban sohasem!

1

^ Rendszerint új munkásokkal szokott megtörténni, hogy mégis megpróbálják a keTeróst: hátha az erdész nem Teszi észre! Az azonban az átvételnél a leggondosabban átvizsgálja a métereket s ha ilyen hibát talál, szétdobatja a rakást. A II rendű fánál már nem vették ilyen szigorúan, azonban a lehetőséghez képest ott is ugyanabból a fajtából kellett a métert összeállítani. Ez