Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1957)
Kiss József: A robotvilág és az 1848-as szabadságharc a somogyi nép emlékezetében
robotoaokkő, ha nem birta nágy-öt vaj /!/ hat, tizet ia befogott, azokat fokta az eke elejbe. Itt lakott, ahol most a kastél van.csak ekkis viakd vőt abbajazidőbe"AlI:39/. Annyira népszerűtlen Tolt, hogy - ugy látszik - egy törők időkbeli kegyetlen főúr esetét is alkalmazták rá: "Ez a Festetics János elment Győrbe, mikor a török Győrt megtámatta. Nagyon komiaz ember rőt: mikor elment,aazonta a jobbágyoknak: Megájjatok kutyák, megtizedeltetlek benneteket,ha hazagyüvök! De eecercsakhazagyütt a lova, gazdátlanul" All:32/. Hedrehely: "Itt a Föstetics meg a Márfi rőt a zuraság" AH:41/. "Ett nállunk a Föstetics Aálmán? / vót a zuraság meg a Márfi Béla aptya"AlII:42/. "Festetics Dénes awót a gróf itten, a Kálmán a fia vót"AlII:45/. "A Föstetics Kálmán eleje, ezeknek az elejik vótak akkor az urak" AHI:46/. "A gyengyesi mezőre jártak robotúni, a gyengyesi gróf vőt Föstetics Dénes, Kálmán lett a fia AIH:44/. "A zuraságnak köllött dógozni, FöBtetics vót" AHI: 48/. Egy, a finnyás grófnéra jellemző adat: "Egéaz télen nyomtattak, lovakká meg kézicséppe. A Fösteticsné nem ette meg azt a gabonát, amit a lovakká nyomtattak, ugy köllött neki kézzel csépőni" AII.I:48/. - A hedrehely! uraságról tehát elég keveset tudunk meg, s nem dönthető el, hogy nem a 48 utáni idők földesurairól beszélnek-e. - Az uraságokról a továbbiakban még néhány sző fog esni ott, ahol a földmérés körüli szabály talanaágokról számolunk be. 5. A ROBOTOS FALU ELETE. Most, miután a robotvilág társadalmának keresztmetszetével megrajzoltuk azokat a kereteket, melyekben a robotos élete lezajlott,próbáljunk meg a közlések nyomán a robotoshoz közelebb kerülni s a saját földjén vagy az uradalmi birtokon végzett munkáját, életmódját,gazdálkodását a lehetőség szerint megismerni és rekonstruálni. A robotmunka . Legmélyebben a robotmunka körülményeivel: minőségével és tartamával kapcsolatos hagyományok gyökereznek emlékezetükben. Szavaikon még ma is érezhető azoknak a "régi öregek"-nek a borzongása,akik kukoricakopzáskor A:2/ vagy egyéb alkalmakkor még személyes szomorú tapasztalataik nyomán beszélhettek a robotos élet keserűségeiről. "Akik robotba mentek, 'napfölketétül napnyugtáig dógosztak, félóra frustok i£6» eggy őra ebéd, félóra uzsonna, vacsorát meg ehetik egész éccaka"