Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1957)

TÖRTÉNETI ADATOK - NÉPI IRATOK - Belényesy Márta: Beregi falutörvények a XVIII. század fordulójáról

rétekkel is, Igy Szent Mihály nap után felszabadul a marha számára az egész addig tilalmas mező, 7. Több XVII-XVIII, századi határozat arról tanúskodik, hogy a.káromkodást,szitkozódást igen súlyosan büntetik. Egy XVII, századi szabolcsi határozat szerint: Első esetben kalodára és 12 vesszőre,valamint eklézsia követésre Ítélik a bűnöst. Második esetben a földesúr kezére adják, A harmadik esetben kővel verik agyon. /Illyés Endre: A magyar református földművelő ifjúság lelki gondozásának története. Debrecen, 1936, 80,/ 8. A mult század elejéig a mások vagyonát megkárositő tolvajokra az egyházi fegyelem is kiterjedt s legtöbbször eklézsia követésre itélték őket.Ennek megvan az előirt formája. Az egyház által meghatározott napokon köteles a penitenciatartó a hivek előtt egyszerű ruhában megjelenni, s az istentiszteletet végighallgatni. Tehát járhatott templomba, de vagy a templom előcsarnokában vagy a templomajtóban szőgyenknvön ülve kellett az istentiszteletet végighallgatni. Majd az egvházfi elővezette s a prédikálószék elé felállította.A bűnösnek ott kellett a hivek jelenlétében bocsánatért esedezni. /Illyés E.: i.m. 82./ 9. Hogy meddig tartott a bűnbánattartás ideje, azt a bün nagysága határozta meg.Első izbeni vétekért legtöbbször egy hétre, másodizbeniért két hétre terjedt. A mult század elejéig tartotta magát az a szokás, hogy kb. egy hétben állapították meg a templomi feljárás idejét; a bűnbocsánat,illetve a gyülekezetbe való felfogadás ideje a vasárnap, vagy ünnepnapi prédikáció ideje volt. /Illyés E.: i.m, 82./ 10, Ami azt mutatja, hogy a nyomásföldön a kertelések a közönség érdekébe ütköznének. A mindenkori ugarföld ugyanis addig, amig ugaron pihent az egész közösség legelőjéül szolgált, E földeken ugyanis sem akertelések nem volnának a legelésző nyájak elől biztonságban, sem a kerítések nem szolgálnák a legeltetés érdekét. Számos adat azt mutatja, hogy a kerítések e korban is, akárcsak korábban olyan szabad foglalási földekkel kapcsolatban voltak szokásosak, melyeket a falu főként távolabb fekvő határából bárki szabadon felfoghatott, bekérithetett, ideiglenesen vethetett, vagy kaszálhatott. Erre a használatra Rereg megye területéről a XVIII és XIX, században számos adattal rendelkezünk, 11, Mind a borzsovai, mind a gulácsi falutörvény értékes adalékot je-