Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1957)

TÖRTÉNETI ADATOK - NÉPI IRATOK - Belényesy Márta: Beregi falutörvények a XVIII. század fordulójáról

koznak az északi, északnyugati területeken is. /Belényeay Márta: í. földmüvelés fejlődésének alapvető kérdései a XIV. században. II, rész. Ethn. 1955. 1-4. 70./ 5, Az erdők haszonvétele a magyar néprajztudomány legelhanyagoltabb területei közé tartozik. Például alig kapunk adatokat a vad gyümölcsfák termésének rendszeres felhasználására vagy a vadméz gyűjtésére. Pedig a régebbi történeti anyagban egészen világos nyoaai vannak, hogy egv-egy erdei gyümölcsfát valaki szabályosan birtokba vesz s gyümölcsét valószínűleg évről-évre rendszeresen élvezi, /L. az erre vonatkozó középkori adatokat Belényesy Márta: Szőlő- és gyümölcstermesztésünk a XIV. században. NÉ XXXVII A955/, 26./ A borzsovai falutörvény értékes adalékkal szolgál többek között az erdők haszonvételéhez és pedig a vadméhészethez is, mely a mézgyüjtés közönséges zsákmányozó módjával szemben az erdei méhészetnek egy fejlettebb, a rendszeres termelés szintjén álló formáját mutatja. A korábbi történeti anyagban gyakori méhlő helyek valószinüleg ugyancsak ilyen használatra vallanak, 4. A makkgyüjtés a sertések téli hizlalására, erdős területeken a lakosság közönséges foglalkozása. A gazdasági évben ennek is megvan a rendes ideje, rendszerint szeptember, október, s az őszi és téli makkoltatást előzi meg. 5. Az őszi vetés időpontja népünknél a meleg szeptember és október eleje. Ezt a már korán megrögzött gyakorlatot mutatja a vetésre vonatkozó időpontokon kivül az is, hogy Simon nap körül, vagyis október végével a megművelt határ már teljesen rendben kell, hogy várja az őszi esőzések és téli fagyok beálltát. 6. Szent György és Szent Mihály napja már a középkorban is két fontos dátuma a gazdasági évnek. /E nappal kapcsolatos gazdasági teendőket 1. a 12- és 13-as pontokban./ Szent György napig meg kell történnie a tavaszi vetésnek, a mezőkön fogott vetések, kaszálók felrekesztésének. Sőt amint a borzsovai falutörvény mutatja, addigra a belső udvarok, kertek rekeszeit is ki kell javi'tani, Mindez közvetve azt is mutatja, hogy Szent György jeles napja a marha legelőre hajtásának is. Szent György naptól Szent Mihály napig tartják tilalmasban a kaszálókat. Ez a szokás már a középkorban kialakult. A. erre vonatkozókat Belényesy Márta: Az állattartás a XIV. században Magyarországon. NÉ XXXVIII A956/, 36-46./ Ekkorra kell elhányni a tilalmas mezők rekeszeit is. Sarinkaszál ás után ugyanaz történik a