Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1957)

TÖRTÉNETI ADATOK - NÉPI IRATOK - Belényesy Márta: Beregi falutörvények a XVIII. század fordulójáról

gük volt a büntetések végrehajtása is. A világi hatóságokon kivül mindezekért még az egyház ia felelős volt. Ezt a hatáskörét a kurátor és egyházfiak aegitségével gyakorolta. Az egyházfiak kötelessége volt, hogy ügyeljenek a jóerkölcs betartására s a törvény ellen vétőket a kurátornak jelentsék. Az ilyen bűntettekben az egyház igen szigorúan járt el. Nemcsak az istenkáromlást büntette igen keményen, hanem egészen komolyan lépett fel a korcsmázők, éjszakai tivornyázók és hangosan lármázókkal szemben is. De az egyházi fegyelem - amint az a borzsovai falutörvényekből kitűnik - még más esetre is kiterjedt.Egész a mult század elejéig tartotta magát az a szokás, hogy a más vagyonát megkárosító tolvajokkal szemben az egyház is fegyelmi jogával élt . Előfordult, hogy súlyosabb esetekben eklézsia követésre itélte a bűnösöket. Az egyház fegyelmező munkája azonban természetesen nem állhatott volna meg a világi magisztrátus támogatása nélkül. Ebbe a faluközösség minden egyes tsgja maga is részt kellett, hogy vegyen, a faluban ugyanis mindenkinek mindenről tudnia illett. S ez a közrend betartásánál a hites személyeken kivül a' lakosságra egyénileg is kötelességeket rótt. A falu lakóinak kollektiv felelősségét a közös érdek alakította ki. A falu lakóinak kapcsolatát ugyanis elsősorban a mindennapi ólet legszükségesebb teendői szabták meg. Például a közhatalom gyakorlására az egyén nyugalma és biztonsága érdekében van szükség s ugyan e miatt fontos a gazdasági élet megkötöttsége is. Egy olyan korban mikor az ember a természet erőinek sokkal erőteljesebben függvénye mint ma, még inkább fontos, hogy pontosan meghatározzák, hogy mikor mit gazdaságos és célszerű tenni. Például mikor kell szántani és mikor kell aratni s mikor következzék a legeltetés ideje. E célszerűséget az a nagy egymásra utaltság is megköveteli, mely az egyént akár saját élete fenntartásához szükséges munkájánál, akár az egész közösség biztonsága szempontjából fontos utak, töltések, vízlevezető árkok stb. karbantartásához szükséges közmunkáknál az egész közösség összekapcsolja. A határhasználat szabályozása azonban nemcsak emiatt fontos, hanem szükségessé teszi az a nagyfokú függőség is, mely az egyes falvak lakóit urukhoz kapcsolja. E szempontból igen tanulságos mindkét falutörvény, mely főként a legelő, és erdőhasználatra vonatkozó rendszabályokat tartalmazza. Mindez jól tükrözi azt a folyamatot, mely a faluközösségen belül időközben lejátszódott. A közösségi vagyon ugyanis a szántó-