Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1957)

Sulán Béla: Adatok a rozsnyói szücsökről

szűcsöknél az uj esztendő kezdetét. A Szent Pál-napi utolsó gyűléskor minden özvegy szűcsné kapott egy negyedrész kenyeret és két icce bort, amit a legfiatalabb mesternek kellett a házhoz elvinnie. Ez az ajándék azt jelképezte, hogy a céh gondoskodik a mesterek özvegyeiről. Ha egy özvegy szűcsné meghalt, hozzátartozói 6 forint koporsópénzt kaptak a céh ládájából a temetési költségek fedezésére. Minden év farsangjában bált rendezett a társulat /*céh»/. A bált az ifjúság rendezte Ac /Ahatz/ bácsi szálájában /termében/. A szálát kitömött vadbőrökkel /Farkas-, vadkan-, medvebőrökkel/ díszítették ki, ami sok kíváncsiskodót vonzott. Az ajtóban kitömött medve állt tányérral a mancsában. Este 8 órakor a cigány kiállt a kapuba, és rázendített a rákőczira. Ez volt a közönség számára a jeladás, hogy kezdődik a mulatság. A belépőnek 8o krajcár antrlt

et kellett fizetnie. Amikor már elegen összegyűltek, megnyitották a bált. Egy fiatalember székre állva, nagy pohár bort, floribusz

t ivott fenékig, ezeket mondván: "Iszom a floribuszt a rozsnyói szüzekért, a szép menyecskékért és a városért." A bálon a bejároné

k és az atyamesterné látták el a közönséget étellel-itallal. A tánc megkezdése előtt a fiatalemberek közül fürölőt választottak. Ez ide-oda járkált a teremben, és ha ácsorgó legényre akadt, a kezében levő fürölő lapát

tal annak a fenekére vert, táncba küldte. Egész éjjel többnyire a következő táncok járták: csárdás - nőválasz, francia négyes, lengyelke, snellpolka, mazurka. A két tánc közötti szünetekben a lányok karonfogózva sétáltak körbe a teremben. A bál után az ifjúság a céhmesterek és az atyamesternek éjjeli zenét adott. Azután az egyik lányos házhoz mentek,a lányok is mind ide jöttek, és galuskafőzést csaptak. Evés után itt folytatták a táncot. Másnap este megint Ác bácsi szálájába mentek táncolni. A rozsnyói céhbálak ugyanis régente két napig tartottak. Az öregek szerint még a mult század második felében is két napig tartott pl. a csizmadiabál is. A cigány éjjel-nappal húzta: este a felnőtteknek, nappal a gyerekeknek. "A becsületes szűcs ifjúság" idézett jegyzőkönyvében többször előfordul a csapóvesszó - csapóve83ZŐvágás kifejezés. A csapóvessző szónak két jelentése van: 1./ mogyorófaveasző, amellyel a kész munkát, szőrméket és ködmönöket naponta csapták, azaz porolták, hogy a molytól megóvják. 2./ a esapóvessző vágása pedig a csapóvessző vágásával kapcsolatos ünnepély. Tavasszal, mielőtt még a mogyorófa kifakadt volna, néhány mes