Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1957)

Hegyi Imre: Adalékok a teknővájó cigányok megtelepedéséhez

vagy tölgykarókat vernek a földbe. Tetejükre kupolaszerűén még más botocskákat raknak s az egészet beféritik szalmával. Ennek a váznak stabilnak és jól megszerkesztettnek kell lennie, mert törekkel- kevert "vastag agyagból" jól megtömött, megpaskolt burkot raknak rá, 2o-22 cm vastagságban. Gondosan ügyelnek arra, hogy sehol semmi féle repedés ne képződjék rajta, mert akkor "kiszökik a meleg". Ekkor begyújtanak s a tüzelőről együtt kiég a belső faváz és szalma; csupán az agyagburok marad rissza. Legfőbb gondjuk az, hogy az agyagburok sehol meg ne repedjen. Pedig az könnyel előfordulhat, hiszen a vázat alkotó bükk és tölgycövekek égés közben igen magas hőfokra hevitik fel a kemence sárburokját! S ha mégis megrepedne, az egészet széjjel kell dobni és újra kezdeni az épitést. Ha azonban nem reped meg, olyan keményre kiég az agyagburok, mint a cserép és ha az ember megkopogtatja, olyan hangot is ad, Kéaénye nincs, a füst a fütőnyilás felső részén távozik. Mikor jól átfült a kemence, rendszerint nagyobb darab lapos követ, - ma már dobott, rossz pléhdarabot - támasztanak a nyilas elé s az izzó parázs sokáig állandó hőmérsékleten tartja. Természetesen nemcsak fűtésre, hanem krumpli, tök, répa sőt ujabban tészta /lepény, kenyér/ sütésére is használják. Azt állítják, hogy sokkal biztosabban és egyenletesebben megsül beane minden, mint a"rè"enbe", /sütőben/. Maga a főzés azonban nem ebben, hanem a kemence fütőnyilásától kissé oldalt, a saroktartó ágasfa felé történik. Itt áll két, esetleg három darab, - lehetőleg kocka alakú kődarab /ujabban néhány tégla/, amikre lábasukat vagy fazekukat ráállitják. Ha valahol a faluban szerezhetnek régi, a szabad-tüzhelyes világból visszamaradt s ma már a használatból kiment háromlábú vaslábat, azt nagyon megbecsülik! Ezek után történik a bejárat elkészitése. A jobboldali ágasfa elágazása alatt valamilyen deszkaesőléket vagy vastagabb fa belsejéből kihasitott laposabb darabot Bzegelnek szemöldökfának, a középtartó megfelelő magasságán is. Egyedül itt használnak vasszeget. Rendszerint vastagabb drótból vágják, esetleg vasúti talpfaszeget szednek föl. Legújabban még pénzt is adnak érte, ha valamelyik népboltban ráakadnak rendes vasszegre. Ezt a felső sarkot egész a tetőig igy szegezik be. A szemöldökfára is vasszegekkel erősítenek fel valamilyen szétszedett zsákot, ponyvadarabot, stukatur-nádat vagy más hajlékony anyagot: /7. ábra/ Belső elrendezés tekintetében a putri két részre oszlik. A két középső főtartó közé szorosan lefektetnek egy gömbölyű lo-12 cm átmé-