Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1957)

Hegyi Imre: Adalékok a teknővájó cigányok megtelepedéséhez

rőjü gerendát: /8. ábra/ Hogy jobban szoruljon és szilárdabban álljon, - a következő fcéppen helyezik be, Két-Hárora centivel hosszabbra vágják, mint a két oszlop egymástól való távolsága. Vastagabbik végét nekitámasztják a kemence melletti homlokzati oszlop tövének. Másik vége a két oszlop közé csak a hátsó oszlop derékmagasságában helyezhető be. Tehát a gerenda ilyen módon bizonyos szöget zár be a putri földjével. Ekkor a bátcó, magasan levő gerendavéget fejszével először óvatosan, majd erőteljes ütésekkel leverik a földig, ahol már teljesen megszorul. Ez a "lábfa", ugyanis ez és a kemence felőli oldalfal között van a szalmával vagy haraszttal, avarral kibélelt fekvőhely ugy, hogy a fejek az oldalfal tövében, a lábak a lábfa vagyis a putri közepe felé vannak, A berendezéshez alig tartozik valami. Az egyik putriban láttam egy pléhtepsit, amely a hátsó főtartóba vert szegen lógott, egy disznőölőkést a fal szalmája közé szúrva, s mellette egy kaszakövet. Két alumínium kanalat és a putri előtt a tűzhelyen egy zománcos fazekat, A tűzhely mellett feküdt a fejsze. Egy másik putriban találtam egy cserép csirkeitatót, egy kb, 2 literes cseréplábast, egy nylon-hálót a falon csüngve, egy zománcos pléh fazékfedőt, egy fa és egy cink kanalat, kést a szalmába szúrva és a sarokban a földön egy befőttes üvegben tejet, A hátsó falon egy petróleum viharlámpa lógott, de petróleum nem volt benne, nem ?s használ-