Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1957)

V. Nyilasy Judit: Gyümölcsaszalás Zengővárkonyban

Bóra István. 192o-ban épített, egy hét alatt elkészült aszalókemencéje elismerésre talált ugyan, de követésre egészen 1948-ig nem. Észrevették, hogy igy a gyümölcsszárítási munka termelékenyebb, hogy az aszalókemencében készült aszalék minőségileg jobb, értékesítése nagyobb haszonnal jár, s azért vitték is a maguk gyümölcsét Bóráékhoz, hogy szárítsák meg barátságból, legfeljebb a tüzelőt adták maguk. De ez csak rövid ideig, az első két évben volt lehetséges, mert Bóra István, amint az ilyenfajta aszalás fortélyát kitanulta, elsőrendű árujával a Pécstől Bonyhádig terjedő vásárkörzet kereskedői között is híressé vált, s igy a gyümölcsérés ideje alatt teljesen lefoglalta a saját termésű gyümölcsének /főleg szilva és körte, de barack, őszibarack is/ aszalása. 195o-ben pedig saját termésén kívül még vásárolt is szilvát, hogy azt megaszalva értékesítse, A községben jelenleg feltalálható további 4-5 aszalókemence - mint emiitettem - csupán a legutóbbi években épült. A mődoaabb középparasztság ugyanis megnövekedett pénzbeli adóterheinek egy részét a nagyobb mennyiségű aszalék értékesítése révén szerzett összeggel igyekezett fedezni. A zengővárkonyi aszalókemencék szerkezete, felépítése lényegében azonos, hiszen valamennyinek Bóra István kemencéje szolgált mintául. Azonban eltérnek azoktól a típusoktól, melyeket Luby Margit^ és Györffy István* közöl. A kemence téglaépitmőny. Az udvarban áll, egyik falával rendszerint a pajtához épül. Földtől tetőzetéig számított alsó harmadrésze az a térség, amelynek közepén az egész építmény hosszában épül a tüzelőkemence. Ennek szájnyilása 4o cm széles és 55 cm magas. A tüzelőkemence oldalait három-három sor tégla alkotja, teteje egy sor cserép, amelyet kivülről sárral tapasztanak le kb. 2 cm vastagon. A füst a hátsó falba épitett kürtőn keresztül jut a tető nyilasához. A tüzelőkemencét magában foglaló térség fölött helyezkedik el a tulajdonképeni száritőrész. Ez három vagy négy egymás feletti fiókra oszlik. Ezekbe a fiókokba illenek a megfelelő méretűre készített, és már emiitett négyszögletes száritókkal azonos megoldású száritórácsok, a cserények. Amikor az aszaló működésben van, a fiókokat elől egy-egy deszkalappal zárják el, amelyeket a fióknyilások felett beerősített vaskampók szorítanak a fiókok elé. Az építmény és a cserépből készült félfedél közötti térség sem kihasználatlan: a minden helyet kihasználó családi gazdaság száraz fától rozsdás szögig, rossz edényig, szerszámokig mindent ide gyűjt, mint egy kis kamrába.