Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1957)

Kovács Ágnes: Uj népmesetipusok a Magyar Népmesekatalógusban

- No kutyám, ide feküdj! De ha olyan okos lenné, ha gyün a farkas, a gunyhó tetejire mcnné!" A kutya hallotta ezt, de nem birt beszélni. Mikor bealkonyodott, bemönt a karámba a kutya, ahun a birkák vótak oszt résbe a lukra feküdt. Mikor elgyün hét- nyóc óra, gyün egy farkas, a kutya aögfogi, mögfujtya; gyün a másik, fujtya mög, valami tizenkettőt mögfujtott. Mikor osztán virranni kesdött, a kutya mögén odafeküdt a gunyhó elébe, ahun a gazdája elsöprötte a havat. A juhász kinyittya a karáma j tót, a birka mind megvan. A farkasokat nem is nézte, kinyitotta az ajtót, a birkák kigyüttek. Gyün a früstök ideje, adott egy darab kinyeret a kutyának: - Ej, de jó kutyát kaptam, csak vóna olyan kutyám, amölik a birkát mögforditaná! A kutya hallja, de nem bir beszélni; aögfordította a birkát. Délbe mögen adott kinyeret, a kutya kihúzott egy farkast. A juhász mögijedt, hogy micsoda kutyája van, hogy a farkast is mögfujti. A juhász betekint a karámba, néz, hogy annyi farkas van rakásra fujtva. A juhász osztán befogott, bevitte a városba, eladta a bürt, később nem gyütt farkas. Hogy kapott sok pénzt a büröké, a kutyát is jótartotta paprikássá, Hire futamodott az egész környékbe, hogy milyen kutya van a juhászná, az a jó kutya! Vót egy király, annak mög kétször születőit gyerököt /a felesége/, mindig elvitték, pedig vót nála két strázsa is A király hallotta, hogy itt a juhászná az a jó kutya, eraönt a juhászhon, hogy mögvöszi azt a jó kutyát. Aszongya a juhász: - A kutyámat nem adhatom semennyije se, mer miuta itt van, gazdagszok. A király se vötte erőszakossan, de a kutya gondolta: - A királyné jobb hellyem lösz! - de nem tudta mondani, A király oszt olmönt, a kutya utánna, a király kinyitotta a hintóajtót, bevötte, oszt elvitte haza. A szobába az ódalsó ablak mellett vót a kanapé, ott feküdt a kutya; a királyné átellenben, Röggel hozták a kávét, tiz órakor a früstököt, délbe az ebédöt; jó dóga vót a kutyának. A királyné mögszaporodott, égtek a gyertyák, a kutya csak feküdt az ódalsó ablakná. Ugy 11 óra mikó elmúlt, begyütt az ablakon olyan bibájos szellő, azonnal