Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)
N. Bartha Károly: Kiegészítés a gubacsapók egykori csapókészülékének ismertetéséhez
Kiegészítés a gubacsapók egykori CBapókészülékének ismertetéséhez "A debreceni gubacsapó céh" cimü könyvemben 1 külön fejezetben és különösebb figyelemmel foglalkoztam a csap , csapó, csapás , szűrcsapás , gubacsapás stb. mestermüszók adataival és értelmezésével. Tapasztalnom kellett ugyanis,hogy e szavak jelentéstartalma körül gyökeres bizonytalanság észlelhető, sőt az akkor /1939./ még élő, s azóta már utolsóig kihalt gubásmesterek hagyományism^retéből is kiveszett már e kifejezések eredeti jelentésének még az emléke is. Kétségtelen volt pedig, hogy e szavak valamikor a szürcsapás, gubacsapásmunkamenetének igen fontos részletére vonatkoztak,hisz a mesterség erről kapta nevét, s a régi céhpecsét közepére is az egykori csapókészülék rajzát vésették, ahol a céhek tudvalevően a mesterség legjellegzetesebb szerszámait szokták ábrázolni. Ilyen ábrázolás maradt fenn a debreceni csapók 1529-i céhpecsétjén. Mestereink erre a csapókészülékre, nevére, szerkezetére, használati módjára nézve neia tudnak már semminemű felvilágosítást adni. Magyarázatáért akkor még a Magyar Nyelvőr adata nyomán egész Rozsnyóig kellett menni. Egy öreg rozsnyói mesternél elő is került az ilfa és a hozzávaló szlahors a szükséges magyarázatokkal. Egyik debreceni mester ugyan már akkor emlegette,^ hogy a debreceni kalaposok is csapták a pásztorkalapnak való gyapjút, de akkor ebben az irányban nem kutattunk, mert az az adat olyanféle többhuros csapókészségre utalt,amilyent pl. a Magyarság Néprajza /I. 1001./ is közölt a szőrpihézéshez. Ujabban Luby Margit szélesebbkörü kutatások alapján feldolgozta a kalaposmesterség adatait, s Béres András a Déri Múzeumban összeállította a debreceni kalaposok mühelyberendezését. Ekkor örvendetesen kiderült, hogy debreceni kalaposainknál ismeretes és használt szerszám a fakpógna /Freeskay: Fachbogen/ és a hozzávaló slakholc /Freeskay:
