Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)

N. Bartha Károly: Kiegészítés a gubacsapók egykori csapókészülékének ismertetéséhez

Schlagholz/, vagyis a kalaposok, napjainkig lean tartottak a debreceni csapók egykori elfeledett szerszámát. Ezek folytan szükségessé, vált könyvem'iüe\onatkozd részleteinek kiegészitése. A már készülőben levő fciegészftő közleményem nagyobb része alól mentésit Luby Margitnak "Akizi gyapjukalap készítése" cirame1 az Ethnographiá

ban megjelent tanulmánya, erre a cspókészülékre vonatkozó igen alapos leirása, hazználatának tüzetes ismertetése. Ebben a tanulmányban közölt rajz, valamint a "Déri Múzeumban kiállított példány alapján megállapítható, hogy a debreceni fakpógná és a rozsnyói Ufa szerkezete lényegében azonos, mindössze az utóbbi hosszabb 40 cm-rel. Használatuk módja is egyező, amint Luby Margit elmélyedő részletességgel taglaló ismertetése mellett csak vázlatosabb rozsnyói leírásából i^ következtetni lehet. A debreceni csapó céh Í529-1 pecsétjén ábrázolt csapókészülék szerkezete is a legfontosabbakban azonosnak tetszik a fentiekkel. Lényegesebb különbség az, hogy g fakpógná és az ilfa fája egyenes merev rua, amannak pedig meghajlított s rugalmasságával a készülék idegét megfeszítő bot lehetett. Ugyanennek a céhpecsétaek a közepébe van még egy homályosabban ábrázolt szerszám is belevésve. Könyvem 3. lapján e céhpecsét ismertetésébe belevettem egyik mester találgató vélekedését, aki szerint ez a szerszám "valószínűleg egy keverő-üst, melyben egy kéz keverő-lapátot forgat." Az ábra elhelyezéséből és a kéz tartásából is valószínűbbnek látszik, hogy ez inkább egy kézben tartott fakalapács-formáju szerszám, amely a csapás műveletében ugyanazt a szerepet tölthette be, mint az ilfa szlahorsa vagy a fakpógná slakholca,s mint hozzátartozó szerszámaarabot ábrázolhatták a csapókészülék mellett. N. Bartha Károly