Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)

Bálint Sándor: A szegedi galambászat

leszáll hozzája/, kijáró /ki lehet engeani, úgyis visszajön/, száll

ó, szállós /alkalmas a hajtásra/, kódorgó /a levegőben egymagában kóválygó, falkajától elszakadt galamb/, őgyelg

ő /ugyanaz/. Nem szerint kangalamb

, bakgalamb /him/, nőstény galamb

, csiragalamb /ennek nem kél ki a tojása/. - Két galamb párzik

, páradzik

, e

párzik /megtalálja a másikban a maga párját/, kőt /költi a tojását/, vi

sszakot /a kiköltött fióka nem felel meg a várt fajnak, hanem az ötödik-hatodik ősre visszaüt/. Kor szerint fiók, fiókgalamb

, galambfiók

, galam

bfi, aipitós kis galambfióka/, páradzós /fiatal galamb, mely már alkalmas a költésre/, öreggalamb /kifejlett galamb/. A fiókák neve fajta szerint: bécsifiók

, parasztfiók

, postafiók

,

purszlifiók

, vadáú .

fiók, pávafiók stb. Hanf

, szerint bug /turbékol /, brukkol / ugyanaz/, sipit /fiókgalamb hangja/. Mozdulata szerint száll

, vet /bukfencet vet-a levegőben/, forog /hátrafelé bukfencez a levegőben/, ereszködik /leszállóban van/, tűnik /eltűnik a szembatárvmkból/, szü

, szüvődik /Kálmány I» 215.. leszállóban keresi a helyét, a helyes irányt/, térit /kiterjesztett szárnyakkal lassan ereszkedik lefelé/, huz /egy-két galamb a falkában élre tör, és vezeti a többit/. Ami a fajtát illeti, vérbeli szegedi galambász csak olyan galambfajtákat tart, amelyek repülésükkel, de amellett hűségükkel és ragaszkodásukkal is különösen kiválnak, és alkalmasak arra, hogy sportszenvedélyét kielégíthesse velük.Ilyen legelső sorban a szögeli purszli vagy purcli /nyilván a német Purzel szó származéka/, amelynek országos hire van, és a magyar galambászok társadalmában szegedi keringő néven ismeretes. Egy. szakiró Winkler János

8 igy jellemzi: "A szegedi magasrepülő keringők kivétel nélkül mind kontyosak /fésűsek, búbosak/, sima /suta/ fejű még eddigelé nem észleltetett köztük. Igénytelen megjelenésű külseje után