Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)
Diószegi Vilmos: A novaji tudósasszony
A novaji tudósasszony /Hegyi Jóasefné Nagy Katalin, 1862-1919» Novaj, Borsod aegye/ A honfoglaló magyarság hitvilágának vizsgálása során kezdtük kutatni bizonyos emberfeletti lényeinknek a természetfeletti lényekkel való érintkezésére vonatkozó hiedelmeinket./Vö. Diószegi Vilmos : Nem halt meg, csak elrejtezett.. A. Néprajzi Múzeum Adattárának írtesitője. 1^53. 1. sz. 42-44./ Igy bukkantunK nyomára a táltos-tudós-haiottlátó személyéhez fűződő révüléja-hiedelemkörnek,amiről adatközlés formájában is beszámoltunk. /Adatok a táltos révüléséhez. Ethn. LXIV /195>í 303-311./ Természetesen e hiedelemkör jobb. megérthetése szempontjából szükséges az is, hogy magukat a természetfeletti lényekkel érintkező emberfeletti személyeinket is megismerjük. Éppen ezért mutatjuk be az alábbiakban az egyik leghíresebb révülő személyünk, a novaji tudósasszony életrajzát. A természetfeletti lényekkel való érintkezést a leg.több magyar etnikai csoport a rejtezés szóval jeleli, emellett azonban az északmagyarországi magyarság /Nógrád, Heves, Borsod, Zemplén megyében/ - amint erre már rámutattunk /vö. A honfoglaló magyarság hitvilága /"ősvallásunk"/ kutatásának módszertani kérdései. Ethn. UIV /1954/, 3. ábra./ - ezt a jelenséget az eragattatás szóval nevezi meg. A novaji tudósasszony életrajzában a természetfeletti lényekkel való érintkezés megjelölésére adatközlőink, mivel északmagyarországiak, kizárólag az eragattátik , eragattatás szavakat használták. Hegyi Józsefné Nagy Katalin - vagy amint országszerte ismerték.-a novaji asszony , a tudós Kati - talán minden idők leghiresebb magyar tudósasszonya. Ki volt ez a ráncosszoknyás parasztasszony, akinek egy orvos is kezet csókolt, aki Gárdonyi Gézát is megihlette, aki felől a távoli Tolna, Fejér, Somogy megyei parasztok is tudakolták, hogy él-e mét> ; , amikor a földjeiken dolgozó summa —
