Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)

Bálint Sándor: A szegedi galambászat

átellenes *agner-ház üzleti táblái mögül röppennek a felhőbe, ipp u

gy gyönyörködünk bennük a Szent-István téren, ahol ingyen dézsíaa jut a gabonapiac révén, vagy a Klauzál-téren, ahol Kossuth apánkat szálldossák körül. Ide a kenyérpiac hoz11 2a őket!' Kedvelt tartózkodási helyük volt még a Fogadalmi templom és a középKori Ddmctör-torony is, ahol lelkes, meg12 szállott állatbarátok dédelgették őket. Innen a második világhácoru végén koptak ki. A Belvárosban ma már csak imittamott látni vadócokat, de a piacok és szérűskertek környékén még előfordulnak. Mint ismeretes a galamb átlagos életkora 15-16 esztendő. 9-12 éves koráig költeni is tud. Évente háromszor-ötször költ. Két tojását 13 nap alatt költi ki. A galambász anyagi helyzetétől, ráérő idejétől, házi körülményeitől függően 10-100 párat is tart. Állománya rendesen állandó. A szaporulatot megeszi, eladja, elcseréli. Az alapítás rendesen 10-12 pár fiókával kezdődik, amelyeket magához szoktat. Vérbeli galambász a maga galambjait egyenként ismeri, és még tulajdonjegy nélkül is megismeri, ki tudja választani, ha idegenek közé téved, és esetleges kiváltásra kerül a sor. Maga a galamb is ragaszkodik hozzá, helyesebben ahhoz a környezethez, ahol - a galambászok szava szei'int - elsőbb járt ki a tetéjre

. A galambász továbbá magasan a levegőben repülő galambfajtákat sokszor gazdái szerint is meg tudja különböztetni egymástól. A galamb, főleg a purszli és a galambász összeforrottságára jellemző, hogy a hires dorozsmai téglaverők, amikor tavasszal egész családostul elmennek vidékre,elviszik magukkal kedvelt purszlijaikat, és ott lehetőleg az otthonihoz hasonló helyen, környezetben helyezik el. Egész nyáron ott vannak, hűségesen ragaszkodnak gazdáikhoz, akik aztán ősszel ismét hazaviszik. Ugyanigy a hajósok is elviszik magukkal galambjaikat, ott a házuk a mozgó hajón, és repülésükből szintén visszatalálnak a megszokott környezetbe.