Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)

Bálint Sándor: A szegedi galambászat

Itt emlékezünk meg a táplálékról Is. A galambeleség sokféle, Így a buzaalj, kukorica, köles, repce, főleg a káposztarepce, kendermag, napraforgómag, cirokmag, bükköny. Általában keverve adják. ínséges időkben apróra vágott kenyérié is sor kerül. Többféle galambbetegség van. Ilyen a himlő, amelyet vizben feloldott kékkővel dörgölnek. Szájfájás orvossága a sós zsir, sós vöröshagyma, legújabban az ultraseptil is. A diftériát a torokban forgatott petróleumos tollal gyógyitják. Komoly bajt okozhat a hiányos rendetlen vedlés, amikor a toll belevakul

, vagyis nem esik ki a galamb testéből. Ebbe olykor bele is pusztul. Az élősdiek kétfélék. A galambtetü a galambházban, a fészekben fordul elő. Fahamu, ujabban DDT por beszórásával is irtják. A tolltetü

, talltetü a szárnyon élősködik. A galambház

, a galamb tartózkodási és költőhelye kétféle. A régebbi és máig általánosabb, a galambpallás leginkább valamelyik melléképület padlásának a galambok számára elrekesztett része„ A rendes padlásról a galambász számára ajtaja nyilik, hogy be tudjon jutni feltisztitani, a galambokat gondozni. Itt van a galambfészok is. Fából összeácsolt ládikába a galambász szalmát, szénát tesz, a galamb aztán mindenféle csőrben hozott holmival kibéleli. Olykor vasszög, kulcs is található benne. Előfordult már az is, hogy gazdasszonyának gondatlanságból szemétbe került aranygyűrűjére, függőjére nagysokára a fészekben bukkantak rá. A galambok a galambházból a kevésbé meredek tetőbe vágott nyilason járnak ki, amely fölött a galambcserény vagy röviden caerény foglal helyet. A cserény a tetőre szerelt kisebb-nagyobb /'átlagmerete szerint 2 m hosszú, 1 m széles, 1/2 m magas/' téglaalaku ketrec, melynek oldalait háló, ujabban sodrony boritja. A teteje csapóajtó módjára működik, és hosszú erős zsineg, a cserénymadzag segítségével az udvarról felnyitható és lecsapható. Olykor az udvar felőli oldalán még