Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)
TÖRTÉNETI ADATTÁR - Jarnay Béla: Sátán lőtte füvel és Te-mondád füvel való gyógyitásmód 1705-ből
akar más egyéb alkalmatosságban innya adjanak benne, azután ezen füvet mind Te-mondád füvei és fokhagyma koszorúval együtt tegyék egy nagy mázos fazékban, töltsenek vizet reá, azután azon fazékra más fazekat boritsanak reá; a felső fazék akar legyen mázos akar ne, semmit sem árt; a mint az égettbor főző fazéknak a sisakja körül ruhával bé szokták csinálni, ugy a két fazék a mint öszve borittatik,csináltassák jól be ruhával; a felső fazéknak a fenekén egy kis lyukat fúrjanak a kin valami szellőt vehessen, ugy tegyék a tűzhöz, főzzék meg feljebb specificált füveket, mindazonáltal reá vigyázzanak, hogy ki ne fusson; a midőn jól megfő a fü, abban mossák meg az úrfi fejét, azután szaporétsák vizzel és kilenczel /igy/ förösszék meg benne egymás után. Balku Pál is ezzel gyógyult meg." Legelőször is az érdekelhet itt bennünket, vájjon meg lehet-e állapitani az itt szereplő két gyógynövény kétségtelenül érdekes népies elnevezése alapján azok tudományos latin nevét is? Sajnos, ez eddig minden fáradozásom után sem sikerült még. Éspedig azért nem, mert eddig a rendelkezésemre álló könyvek alapján hamarjában még nem tudtam reáakadni a sátán lőtte fü tudományos nevére, mig a temondádfü a rendelkezésemre álló irodalom szerint négy különböző fajta növénynek is a népies magyar neve ; ezek közül pedig bajosan állapitható meg, hogy az a bizonyos kolozsvári öregasszony 1705-ben melyik mövényfajt értette az ő temondádfüve alatt? Igy a Beythe-Clusius : Stirpium nomenclator Pannonicus Antwerpen 1584. szerint /Vö. Ipolyi: Magyar Mathológia. Bp. 1929. I, 24. 335-1./ a " the mondád fiu h. e. tu dixisti herba , eo quod aniculae pueros a febre hac herba curare soient" szavaiból nem tudhatjuk meg, hogy milyen növényről la van szó, de azt már igen, hogy a gyermekek lázát szokták a temondádf üvel kúrálni.Márpedig a kolozsvári Öregasszony 1705ben is az "urfi"-nak, tehát gyermeknek ajánlotta a gyógyfüvet .
