Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)
Takács Lajos: Sip cseresznyefahéjból
hanem egy másik pusztán, Barnaháton, ahol gyermekkorában egy darabig éltek. Elkészítése sem ugy hagyományozódott egyik családtagról a másikra, mint ahogy sok szokás átadása történik, hanem egy juhásztól tanulta meg, aki a harmincas években vagy két esztendeig ugyanazona pusztán szolgált. Azóta tudja ő is. A sipot általában cseresznyefahéjból készitik, de lehet meggyfa vagy nyirfahéjból is. Ez utóbbira csak egy-két ember emlékezett.A fának a megválasztása igen lényeges a sip készítéséhez, sőt nemcsak a fafaj ta,hanem a fa kora is. Fiatal fa héjából ugyanis hiába akarnánk sipot csinálni, az nem sikerülne, mert túlságosan gyenge, hajlékony, és ahogy száradni kezd, pöndörödik is össze.A legjobb a jól fejlett cseresznyefák oldalán vagy vastag ágain található sima héjfelület. Ezekből szokták ujjnyi hosszú, két-három cm széles szeleteket .lerepegetni. Ilyen kis darab héj hiánya még a fa ártalmára sem szolgál. Termő fáról különben, mely a kertben vagy a szőlő közepén áll, nem igen szoktak héjat szedni, nem mintha azt valami babona, szokás vagy bármi más akadályozná, hanem egyszerűen csak azért, mert e cseresznyefák közelében tartózkodó, dolgozó embereknek ritkán jutott volna eszükbe az efféle sip készitése. Eszébe jutott viszont a ritka, ligetes öreg erdőkben legeltető pásztoroknak, akik unalmukban nem is tudták, hogy mit csináljanak. Ha volt azután a közelükben vadcseresznyefa, arról szoktak héjat szedni, szeleteket vágni, föltéve persze akkor, ha a pásztorok jó hallásúak voltak, szerették a zenét, és meg is tudták az efféle sipot szólaltatni. Ilyen útszéli vagy erdőkben található fák oldalából került ki tehát a pásztorsipok legnagyobb része, hacsak nem valamelyik kert alján legeltettek, és akkor a pásztor beszaladt a gyümölcsösbe vagy a szőlőben álló cseresznyefához is egy pár szelet fahéjért. A fahéjjal, ahogy azt megszedték,legtöbbször el szoktak helyezkedni valamilyen csendesebb helyen: fa tövében,