Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)

Manga János: A perőcsényi fonó

A perőcsényi fonó A kender feldolgozásira forditott munkaidő jelentékeny része a fonásra esik. Hontban legkésőbb már november második felében megkezdik, és gyakran farsangig is eltart. A késő őszi és téli idő beálltával, amikor már sem a határban, sem a ház körül nem akad fontosabb asszonyi munka, a fonásra kerül a sor. Az iskolából kimaradt leánytól kezdve,a család legöregebb asszonyáig mindenki munkája ez reggeltől késő estig, sokszor 10-12 óráig, a szombat, vasárnap, luca»Borbála, Szeplőtelen Fogantatás és a két karácsony ünnepe /karácsonytól újévig/ közének kivételével. Nappal inkább a leányok és a fiatalabb menyecskék fonnak, az idősebb asszonyok és a gazdasszony csak akkor, amikor a libák, kacsák, tyúkok tömésével ,etetésével és az étel elkészítésével, a főzéssel már végeztek. Az öreg asszonyok közül azok nem fonnak, akiket a fonás fojt

; akik a kendertől köhögnek. A lalu közösségi életének szempontjából inkább az esti fonónak van jelentősége. Igaz, a leányok vagy fiatal menyecs kék a szomszédba, a rokonokhoz, leány- vagy menyecske pajtásaikhoz nappal is eljárnak fonni, amikor főleg egymás egyéni dolgait, ruhakérdéseit, a faluban készülő házasságokat beszé lik meg, azonban este minden háznál, különösen a fonóban a népélet minden mozzanatáról szó esik. Megtárgyalják, ki hogy dolgozott a nyáron, ki mit vett a vásáron, melyik kereskedő nél olcsóbb a matéria

, ki vette meg a hizott libát, mit prédikált a pap vasárnap stb. Az Öregasszonyok ilyenkor beszélnek a régi boszorkányhistóriákról, általában ilyenkor elevenedik meg újra meg újra a népéletnek az emlékezetben élő múltja. Az öregasszonyok elmondják, hogy mi volt az Ő leánykor okban, párhuzamot vonnak a mult és a ma eseményei között, gyakran hangzik el az a megállapítás, hogy "akkor még más világ volt", "mennyit köllott az asszonynak dolgozni",

vag;.': "ak kor még nem köllott annyi ruha, mint most", 'Óikkor a leányok