Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)

Manga János: A perőcsényi fonó

és menyecskék nem mutatták ugy ki, hogy szeretik a legényt vagy az urukat". Ilyenkor kerül sor leginkább a dalra, a mesélésre, ilyenkor beszélnek a hitvilágról, a babonás eljárásokról, a népi gyógymódokról, de itt nyilvánul meg a falu kérlelhetetlen és sokszor kíméletlen Ítélete is azokkal szemben, akik a falu szokásait, a megszokott rendjét vagy erkölcseit nem becsülik. Az egyházi feljegyzések között gyakran találkozunk a fonó elitélésével, kárhoz tatásával. G-yakran az erkölcstelenség terjesztésével, a rágalmazás vádjával illetik. A perőcsényi református presbytérium ilyen tárgyú jegyzőkönyve a következői " Jegyzőkönyv Mely az 1896 év január hó 26-án tartott presbiteriális gyűlésen felvétetett. Jelen voltak az aluli róttak. Mely alkalommal T. lelkész ur előadja, hogy Veres Erzsébet hajadon és társai panaszt emeltek aziránt, hogy már a mult évben is, de különösen a folyó évben a Molnár Gergely házánál összegyűlni szokott fonó lányok őt és társait az illem és a hajadon erényekhez nem illő trágár levelezésekkel bántalmazzák. A Veres Erzsébet által előmutatott és felolvasott levél után, mely erkölcstelen tartalmánál fogva a presbyteriumot is megrendítette, a presbyteriális gyűlés határozatilag kimondja, hogy az ősi szokáson alapuló, de egyúttal a legnagyobb erkölcstelenségre vezető fonótársaság,mely mindenről, csak erényről és vallásosságról nem elmélkedik, egyszer s mindenkorra eltöröltetik. - A községünk ezidő szerinti birája, Molnár János presbyter felkéretik, hogy a föntebbi határozatnak már a holnapi napon érvényt parancsoljon. K. m. f. jegyezte Bozóky. Juhász Lajos lelkész..." Perőcsényben, mint a vidék más községeiben is, sok adat tanúskodik a kendertermelés és feldolgozás hagy'ományai ról. A lelkész és az "Oskola mester" javadalmi jegyzőkönyveiben szerepel a kenüerföld. Egyik 1761-ből származó jegyző könyv a lelkész Kenüerföldjén termett kenaer megfonásáről is