Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)
Csaba József: Kereszt alakú varázsjelek alkalmazása a vendeknél
na az ujjával dőlt keresztet huz a kemence falára,hogy a később fejendő tejet "senki el ne vigye, meg ne rontsa." /Saját gyűjtés./ A most Jugoszláviához tartozó vend községekben sokkal gyakoribb a kereszt alakú varázsjelek alkalmazása, mint hazánk magyarlakta vidékein. Az 1943-45 években különösen a vendvidék északi részén több községben összegyűjtöttem a vonatkozó adatokat. A gyűjtés során a kereszt alakú jegyeknek négy tipusát találtam: egyenlő szárú dűlt kereszt / x /, e- gycnló szárú álló kereszt / + /, egyenlő szárú álló kampós kereszt / /, és álló Krisztus-kereszt / /. Alkalmazását illetőleg: 1./ Sertésólakra,jobbára az ólajtókra leginkább a tavaszi és őszi meszelések alkalmával mésszel általában egyegy, néha két, ritkábban három egyenlő szárú dült keresztet festenek: Nádorfa, Kerkaszabadhegy, Ottóháza, Felsőszentbenedek, Gesztenyés, Kerkafő, Szentmátyás, Völgyköz és Filóc, /Crihodos, Kapornak, Rábagyarmat 6 /. Ugyanilyen arányban alkalmazzák az egyenlő szárú álló keresztet is: Péterhegy,Nádorfa, Kerkaszabadhegy, Ottóháza, Musznya, Szentbibor, Andorhegy, Gesztenyés, Füóc községekben. Elvétve, ritkán pedig a Krisztus-kereszt látható a disznóólakon: Lendvaerdő, Péterhegy. A jelek megóvják sertéseiket a ragályos betegségektől, megvédik a megbabonázástól, szemveréstől, mert miként a kerkaszabadhegyiek mondották, az idegen először a keresztet látja meg s csak azután az állatot, igy nem tudja szemmel megverni, megrontani. Ugyanilyen célból, mielőtt a vendek a kisborjut és a kiscsikót kiengedik az istállóból, feltűnő piros szalagot vagy rongyot kötnek a nyakába, hogy az a csikóról magára vonja az idegen figyelmét. 2./ Tehénistálló külső falára az állatnak betegségtől való megóvása végett Ottóházán egyenlő szárú dült keresztet, Kerkaszabadhegyen pedig egyenlő szárú álló és Krisztus- keresztet rajzolnak mésszel.
