Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)

Csaba József: Kereszt alakú varázsjelek alkalmazása a vendeknél

Kereszt alakú varázs jelek alkalmazása, a vermeknél Védő és baj elhárító varázsjelek már a prehisztorikus időből ismeretesek, úgyszintén a keresztény befolyástői mentes területeken lakó természeti népeknél is. Kereszt alakú jeleket találtak az egyiptomi agyagládákon és a pannóniai római erődből feltárt korsókon,* továbbá a biai bronzkori csör2 gőn is. Tagán Galimdzsán anatóliai mohamedánoknál olyan,

primitiv módon, korong nélkül készült cserépedényeket látott,melyek kereszt alakú jelekkel voltak diszitve. Ugyanott a nép keresztet fest istállója és háza ajtajára, sőt a méhkőpükre is, mert a néphit szerint a keresztnek varázsereje Van: szemei verés ellen megvédi a jószágot, és elháritja a meleget. Kereszt, mint varázsjel leginkább a finneknél ismeretes; különböző tárgyakra rajzolják, hogy ezáltal távol tartsák a rosszat, a veszedelmet, megóvják az állatokat, és hogy elősegítsék vele a gyógyulást. ^ Setëlë megállapította, hogy ezeknek a mágikus jeleknek finn neve germán jövevényszó. A kereszt alakú varáz

sjeleket mások is kimutatták már a germán kulturtalajból. Tirolban a keresztcsőrű pintynek /Loxia c. curviros tra L./ tulajdonítanak ilyen varázserőt. E madár csőre abban különbözik más fajokétól, hogy az alsó és felső káva egymásra hajolva, dült kereszt alakú, miáltal főtáplálékát, a fenyőmagot könnyen kipergeti a tobozból. Nagyon sok tiroli család tart fogságban ilyen madarat szerencsehozónak. A néphit szerint a madárka - többek között - a háztól távoltartja a betegséget, a házbelieket megvédi a szerencsétlenségtől, a boszorkányok varázslatától. Szerintük jelenléte nagyon jó hatással van a betegre, annak minden fájdalmát magára veszi,sőt el is pusztul a beteg helyett. Karintiában, ha a fogságban élő keresztcsőrű pinty elpusztul, ebből a ház gazdájának közeli halálát jósolják.A Felső-Inn völgyében pedig, ha a hal-