Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 11. évfolyam, 1-2. szám(Budapest, 1966)

TÖRTÉNETI ADATOK - Schram Ferenc: Népszokások Bereg megyéből

töli a napot. Hogy miért?'ezt maga sem tudja. Szóval nagy az előkészület a szent ünnep méltóságához. Hagy szombaton sül a kalács szekérszámra, festik a piros arczu eladók a piros to­jásokat, az un. "himet", ós a mikor felderül a szent ünnep reggel, mintha maga a nagy természet is örömet hirdetne, oly szép, oly felemelő minden, A helység csendes, szekerek zör­gése, járókelők hangos beszéde nem zavar bele az ünnepies hangulatba. Még a házak is uj arczot mutatnak. Fehérre me­szelve mosolyognak a szemlélő felé. .., Tele van a templom hitbuzgó /no meg kiváncsi/ néppel. Czifra menyecskék tarka vegyületébe szeliden olvad az öreg nénikék egyszerű barna ruhája. Az ének megzendül ugy, hogy az angyalok is irigyel­hetnék odafenn* Él a Jézus a mi fejünk, keresztyének énekeljünk Ülvén húsvét ünnepeket uj győzelmi éneket. A nap eltelik szent áhitatban. Első napon nem szokás /21 7 / semmiféle mulatságot csinálni, hogy annál több jusson a következő napra. Mikor a nap lehanyatlik és az alkony sötété legördül a földre, a fehérre meszelt házak ablaki alatt, hol eladó le­ányok vannak, csinosan öltözött legények jelennek meg. Egy­szerre csak megszólal ajkukon a húsvéti rigmus: Ma van húsvét napja, másod éjszakája /:jól tudjátok:/, Melynek első napján Jézus feltámadván /:dicsőséggel:/ Még a madarak is hangicsálván ők is /: vigadoznak:/ Rebeka, Borbála, Erzsébet, Zsuzsanna /:no aludjál:/ Himes tojás légyen, egy vagy két pár készen /:mi szá­munkra:/ E felhivó szóra a mosolygós arczu, vig kedvű eladó kikeresi a legszebben kiábrázolt tojást és kiadja az ablakon a legényeknek, kik azt kosárba rakják. Másnapon, még alig kezd pirkadni a hajnal, az apró gyerekhad sáskatáborként lepi el az utczát. Egyik a másiknak adja kilincsét a háznak. Szedik a himest zsebbe, zsebkendő-

Next

/
Thumbnails
Contents