Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 11. évfolyam, 1-2. szám(Budapest, 1966)

TÖRTÉNETI ADATOK - Schram Ferenc: Népszokások Bereg megyéből

násznagytól, nyoszolyótől, legényektől. Végül a rőfély megköszöni a szállásadást, s felköszönti a pálinkát/. 71II. Temetkezési szokások 1. A virrasztó

. A mint a jobblétre készülő kilehelte lelkét, mindjárt elfordítják a tükröt a szobában, mert azt tartják, hogy ki a tükörből meglátja a halott arcznlatát, sárgaságba esik. Ekkor aztán holmi műértő öregasszonyok hozzálátnak a halott téritőre való elkészítéséhez. Először is megmossák tetőtől talpig a boldogultat, mert e tekintetben is babonások. Azt tartják u/16

T

/gyanis, hogy a főidbe megmosatlanul tett halott miatt szárazság jő a határra. Mikor aztán a mosással készen vannak, egyik felöltözteti a boldogultat legkedveltebb ruháiba, a többiek meg kihúzzák a nagy asztalt, vagy ennek hiányában egy hordóra deszkát tesznek s ezt leterítik egy nagy fejér lepedővel. Erre párnákat raknak, ezenfelül ismét teritéket tesznek s ugy helyezik reá a boldogultat, hogy lábbal az ajtó felé legyen, nehogy visszakívánkozzék majd sírjából. A boldogult halott állát rendesen fekete selyem kendővel, kisebb halottakét pántlikával kötik fel. Azután fehér fátyollal betakarják és ekkor átadják a sújtott családnak, hogy zokogják ki magukat mellette. Nincs is ebben hiány. Kicsi és nagy sirva, jajgatva vessik körül a ravatalt. A férjet a feleség, a feleséget a férj siratgatja végig, mialatt zokogó hangon sorolgatja el a megboldogult érdemeit. Közben megkondul a harang, szomorú bugással jelentve, hogy "halott érkezett". Erre a falu javarésze megy "halottat nézni". A megboldogultat ki takargatják-be takargatják, mellette sopántanak, beszélgetnek szomorú arczczal s hallgatják, hogy miképen zokogják el a boldogult érdemeit keserves hangokban a hozzátartozók. Mikor aztán beáll az estve, kigyúl a lámpa a halottas háznál s a résztvevők egymásután gyülekeznek be a "ház-