Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 11. évfolyam, 1-2. szám(Budapest, 1966)

TÖRTÉNETI ADATOK - Schram Ferenc: Népszokások Bereg megyéből

mint erről a törvényszéki tárgyalások ékesen beszélnek* Lássak tehát, hogy megy ma végbe a keresztelő; A kedves terhétől megszabadult nőnél megjelenik a bába,ki legtöbb helyen egy - a szülészeti teendőkkel halvány fogalommal sem biró - kiszolgált vén asszony. A jő gazda fanyar képet vág az újonnan jelentkezett "kenyérpusztitó" éktelen sirásához de mert az "illik" ugy hozza magával, elkullog a M

z-idóho

,M egy üveggel s teletölteti pálinkával, hogy az asszonynak még a bábának /no meg neki is/ legyen mit inni. /9/ Alig hogy valamennyire felszárították az Istenadta kis siró teremtést, rögtön ahhoz látnak,hogy megkereszteltessék. Mert hát itt is nagyban bejátszik a babona. Azt tartják ugyanis, hogy a meg nem keresztelt gyermeket kicserélik, /már hogy ki; én nem tudom/. Ugy is hivják a sirő, sovány kis gyermeket; váltott! Mikor aztán gazduram és felesége hosszas szöszmőtölés után végre valahára kieszelik, hogy kit lesz legalkalmatosabb az ismerősök közül komának hivni, elmenesztik hozzá a bábát, ki aztán ékes szavakban beszéli el jövetele okát. Az aztán ritka, mikor a meghívott el nem fogadná a komaságot, mert ezt keresztényi kötelességnek ismeri. Nincshát baj semmi. A komaasszony"eljő s felöltözetett kisdedet kezébe véve, a bába kísérete mellett elviszi a pap házához, ki a szent foglalatosságra már előre figyelmeztetve lett. A bába előkeríti a keresztelő-edényt s a pap elvégzi a szertartást, miután a kisdednek a szülők által óhajtott nevet adja. A komaasszony lefizeti az 50 krajczár dijat s aztán vissza viszi a gyereket édes anyjához. Ekkor aztán a bába behiv néhány ismerőst s megteszik a "komát", mely áll kenyérből és pálinkából. Azt tartja a mi jó népünk, hogy nem érdemes ilyen mulatságért főzni. A falusi asszonyok nagyobbrasze egy hétig, vagy két héten át enni hord a "betegágyasnak",kik között nem egy akad olyan, :ogy a szülés után harmadnapra már az őlpadon keresge-