Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 11. évfolyam, 1-2. szám(Budapest, 1966)

Janó Ákos: A kender felhasználása, s gazdasági jelentősége Szatmárban

sért később nemcsak a kenderföldön, hanem a kapások között is Tetettek kendert /Kovács L. 1941: 119-120./. 18. A Hegyközben 1960-ig minden falu közelében Toltak kenderföldek, de a hegyközi talaj nem nagyon jő a kender szamára, ezért az asszonyok és lányok lejártak a Bodrogközbe kendert törni, és a részesedésüket otthon dolgozták fel. i termelőszövetkezetek egyes községekben ma már nem biztosítanak kenderfőidet tagjaik szamára /Balassa I. 1964: 42«/. 19. Kiskunhalason a kenderföld kiválasztása ritkán a gazda, gyakrabban az asszony feladata volt. Legjobban kedvelték a barna homoktalajok hajlatos részét. Kemény, agyagos talajban nem nőtt meg nagyra a kender. Jól megmunkált földbe, két szántásba /őszi-tavaszi/ vetették /Nagy Cz. I** a, 3./* 20. Putó gyomnövény, a főidben messze elnyúló gyökere és a szárra rácsavarodó indája nem engedi fejlődni a kendert, is ilyen gyomos kenderre azt mondják; - Hegette a fulánk! Fehér, kerek, tölcséres virága Tan* Még a töréssel sem lehet eltávolítani a kenderről, a vászonban apró, fekete csomók alakjában mutatkozik /?&•: luby M. 1928: 218./. 21. Kalotaszegen a kenderföldet vetés előtt tyúk-, vagy galamb* trágyával trágyázzák meg /Jankó J. 1892: 81./* 22* Házi feldolgozásra a kendert az ország más részein is kis területeken termesztették. A szintén nagy kenderfeldolgozó múlttal rendelkező Domaházán pl. családonként fél vékás, egy vékás, vagy legfeljebb két vékás földbe vetették* Ennek a feldolgozása a család minden női tagjának munkát adott egy télre /Lajos í* 1938: 109-111./. 23* Gyékényből hasított vesszővel kötött edény, amit a kenyértészta ki szakításához is használtak: az általánosan ismert szakitókosár. 24. Régebbiek a tyukodi kosarak* A tynkodiák hozták eladni szekérrel* Egy kosarat megtöltöttek busával és adtak a