Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 11. évfolyam, 1-2. szám(Budapest, 1966)

Janó Ákos: A kender felhasználása, s gazdasági jelentősége Szatmárban

búzáért 4-5 kosarat. A cigánykosarak készítésével a tisztaberekiek is foglalkoztak, azok nem búzáért, hanem zsirozóért, lisztért és egyéb élelmiszerért adták. A cigánykosarat tartották jobbnak, mert az erősebb volt. Ifjabban fehér, hántolt vesszőből is kötötték. 25. Ugy látjuk, hogy a részes kendermunkákkal kapcsolatban országosan is a harmados rendszer szokása volt általánosabb. Lőnyán pl. a nyüvést, áztatást, vágást szintén harmadában végezték a részesek /Babus J. 1957. 1-2: 221./. 26. Kiskunhalason a magnak valő kendert a kukorica földek szélébe kapával, "bokorra" vetették. Egy-egy bokorba annyi magot szőrtak, amennyit három ujjal összefogtak. Minden két bokor kukorica után egy bokor kendert vetettek. Magvát vetőmagnak, szálát zsáknak, ponyvának, kötélnek használták fel. A vetőmagot a padláson zacskókban, vagy zsákokban tartották /Nagy Gz.L. a, 2-2./. Irodalom; Babus J. 1957. Babus Jolán: Kender és lenmunkák a beregmegyei Lőnyán. Néprajzi"Közlemények II. /1957/. 1; 204234, 2: 202-247. Balassa I. 1964. Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben. Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányok, I. Budapest, 1964. Bátky Zs. 1921* Bátky Zsigmond: Kender és len, kukorica és burgonya elterjedése hazánkban. Föld és Ember. 1921: 107-113. Csüry B. 1935. Csüry Bálint; Szamosháti szótár, I-II. kötet. Budapest, 1935. • Gál K. 1896. Gál Kálmán; Nyárádmelléki népszokások. Ethnographia, 711. /1896/; 186-189. Gönczi F» 1914. Gönczi Ferenc; Göcsej s kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár, 1914.