Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 11. évfolyam, 1-2. szám(Budapest, 1966)
Janó Ákos: A kender felhasználása, s gazdasági jelentősége Szatmárban
ber a munka fáradalmait gyakran nem a munkaeszközök, vagy társadalmi helyzet megjavításával, hanem különböző varázscseleiményekkel igyekszik enyhíteni. Ezek a kultikus cselekmények a hagyományok szellemében élé közösségeknél egyenértékűek magával a munkával. "A munka, a gazdálkodás egy-egy mozzanata csak akkor van befejezve, teljessé téve, ha a hagyományoktól előirt kultikus cselekedeteket is elvégezte a gazdálkodó ember". /Gunda B« 1946: 4./ 10. A népi hiedelemvilágban a kendernek tágabb szerepe is van. Privigyén András napján a lányok kendermagot tesznek vánkosuk alá, hogy álmukban megláthassák jövendőbelijüket /sztancsek J. 1909: 363/. Göcsejben a hiedelem szerint, ha a gyerek macskától, kígyótól stb. megijed és forróságot kap, forró vizzel telt edénybe kendermagot szórnak, majd a vizet sajtárba öntik, s a gyermeket a gőz fölé tartják. Azután a leforrázott kendermagot elvetik, ha az kicsírázik, a gyerek meggyógyul, ha nem kél ki, akkor meghal /Gönczi P. 1914: 290./. Ugyancsak Göcsejben ugy igyekeztek megtudni, hogy a beteg gyermek meghal-e, hogy 7 szem kendermagot födő között leforráztak, s a magot a két födő között hagyták 7 napig. Ha a magvak közül ezalatt valamelyik kicsirázott, az annak a jele volt, hogy a gyermek meggyógyul /Gönczi p. 1914: 357./. A Liptó megyei szlovákoknál, ha a várandós aszszony meg akarta tudni, hogy fia lesz-e vagy lánya,elment a fonóba, ott egy orsót vett a szájába és kiment vele az utcára. Ha ott férfit látotjt először meg, akkor fiút, ha nőt látott, akkor lányt várhatott /Istvánffy Gy. 1894: 340./. 11. Szendrey Zs. 1927-28: 33. Szegeden a kislány bölcsőjébe orsót tettek, hogy "házias 1 * legyen /Kovács J. 1901: 372./. 12. A Liptó megyei szlovákoknál, hogy a kender nagyra nőjön, karácsony első napján az asszony kendermagot vett egy
