Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

Jegyzetek

Weihnachtsgebrack címszavai A. John, 1905, 17.jM.Höfler 1905, 20. 339. E. Schneeweiss, 1925, 39. - Egyéb, nálunk hiányzó jóslómódok: A. V. Eantasalo, 1920, III. 95, E.Schneeweiss, 1925, 600i stb. 340« A hagymakalendárium készitése szokásos pl. a románoknál /D. Dan, 1897, III. 371./, morváknál /ll.Václavek, 1896, 237./, szlovákoknál /Morvay J. gyűjtése - Tolna megyei telepesek/, stb. - rengeteg adatot sorolhatnánk fel de nem kapcsolódik sehol a karácsonyi asztalhoz.A hagymakalendáriumon kivül csak egy-két, a nálunk szokásos jósló eljárásoktól eltéró jóslómódra vonatkozó adatunk van /pl. F. Haase, 1939 , 221. j EDA Neujahrs und Dreikönigsgebáck cimszava, stb./. 341. K. Haberland, 1889, 205. 342. Az eddig emiitett forrásokon kivül lásd a HDA összes emiitett cimszavát teljes egészében. 343. Motivumkörünk olyan természetű, hogy vele kapcsolatban régi irásos feljegyzéssel a legritkább esetben találkozunk /lásd a Dömötör T. által emiitett két feljegyzést a gyümölcsfák megvarázslásával és az angyalok számára teritett asztallal kapcsolatban: Dömötör T., 1964/a, 164-65./. - Dömötör T. hangsúlyozza, hogy a téli ünnepkörhöz fűződő szokások és hiedelmek "igen hosszú időn át szivárogtak a magyar népi kultúrába, s éppen ezért az egyes mozzanatok átvételének időpontja nagyon bizonytalan" /U. ott, 154./. Ugyanő hivja fel a figyelmet arra, hogy bizonyos szokások esetében egyházi közvetítéssel is számolnunk kell. Idézi pl. az 1599-es csetneki evengélikus zsinat dekrétumát: "Töröltessenek el a szentelmények..., mint karácsony napján a szalma bevivése az épületekbe, István protomártir napján zab és só szentelés..." Tehát a szalma egyházi szentélmény volt a XVI. században! /U. ott, 156./ - Nem vetettük fel a subsratum lakosság hatásának kérdését sem. E hatást kielemezni valószínűleg a felhasználtaknál jobb eszközök-