Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

Jegyzetek

és gyerekeknek, mint a szent család képviselőinek adnak élelemből állá ajándékot /g. Burgstaller, 1957, 86./. 323. M. Höfler, 1905, 36. - A gyümölcskenyér elterjedési területén /Ausztria, K-Svájc, Németország szomszédos vidéke/ december 26-án a vendégségbe jövők az otthonról hozott gyümölcskenyérből mindenkit megkinálnak /Kisbán £., 1961, 326./. Az oroszok az állatalaku kalácsokból /B.H. ^iraepoB , 1957, 76./j a délszlávok a karácsony napi malacból, vagy bárányból /B. Bajasich, 1873, 131/ adnak minden látogatónak. 324. Délszlávok: E.Schneeweiss, 1925, 75-82.» Jnga ?., 1913, 81.» Bellosics B., 1909, 404. Sutének: Szabó 0-, 1913, 180. 325. Ausztria: zsirban sült tészták /p. Rosegger, 1919, 18485.» E. Burgstaller, 1957, 82./. Keleti szlávok: pirog, disznóláb /p. Haase, 1939, 117./. A sziléziai csehek a karácsony éjjelén megjelenő természetfeletti lényeknek szánt ételadományokat másnap a felvonuló kolendálóknak adják /M. Höfler, 1905, 10./. A keleti szlávok a szentképek alatt álló karácsonyi kévék kicsépelt magját adják a kántálóknak /F. Haase, 1939, 115./. Ausztriában azt tartják, hogy az alakoskodóknak adott tésztafélék szerencsét hoznak az adományozóra /E.Burgstaller, 1957, 29./. Az utóbbi három adat feltételezésünk esetleges jogosságát igazolja. 326. Lásd pl. a 320-21. jegyzetek adatait. 327. Délszlávok: F. S. Krauss, 1890, 167.» mazurok: M. Toeppen, 1867,"23 - szilveszterre vonatkozó adat; dánok: M. Höfler, 1905, 19.» norvégek: L. Weiser-Aall, 1954, 97. 328. Pl. evés közben kihúznak egy szálat a szalmából, és a kalászból jósolják meg a termést /R.K. qnqepoB , 1957, 94./. További adatok: U. ott, 88-91, 94.» F. Haase, 1939, 116.» C.A. TonapeB, 1957, 40. 329. Jelentéktelen különbségeket találunk csak- /pl. nálunk nem fordul elő a következő motivum: akit a lány éjféli