Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

Jegyzetek

312. R. Bednárik, 1943, 91., Manga J., 1948, 100, illetve lí. Höfler, 1905, 11. - Sziléziában azért teszik, hogy H

a kut ne rothadjon el" /P. Dreschler, 1903, 40./. 313. M. Höfler, 1905, 27., RDA Weihnachtsgebáck cimszava. 314. Magvakat /Karintia: G. Gugitz, 1950, II. 321., G. Graber, 1934, 184./, kását /Ausztria három helye: B.Burgstaller, 1957, 74./ és közelebbről meg nem határozott egyéb ételeket adnak a szélnek /németek: M» Höfler, 1903, 16-17., Karintia: G. Gugitz, 1950, II. 321./. 315. G. Gugitz, 1950, II. 321. 316. H. ott, és G. Graber, 1934, 184. 317. B. Schneeweiss, 1953, 101 - fehéroroszok, ukránok. Talán rokon ezzel egy szerbhorvát szokás, mely szerint rétessel a kézben meghivják Dzerman-t a karácsonyi vacsorára, akit egyébként május 12-én ünnepelnek, jégkár ellen /E« Schneeweiss, 1925, 55./. 318. A maradékot jég ellen tűzbe dobják /E. Schneeweiss, 1925,65./, a morzsát vihar esetén tűzbe dobják - a jégtől véd /Sarosácz Gy. gyűjtése/,a szalmát szent Györgykor jégkár megelőzésére elégetik /strausz A., 1897, 315./. 319. Gajcsána /Moldva - baranyai telepesek/: "Nemcsak halottak napján adtunk. Mikor nagynap volt, addig nem ebédestünk, mig valaki szegénynek nem vittek egy tányér ételt. Kalácsot is vittek, meg gyertyát is. Karácsony, húsvét, pünkösdkor is néha.... Azt mondták, hogy a Jézus nevében adom,ezért, vagy azért a halottért." /saját gyűjtés/. 320. Sok magyar adatot idézhetnénk arra az elképzelésre, mely szerint, ha félnek a halottól /pl. valakinek gyakran jelenik meg halott az álmában/, alamizsnát kell adni a koldusoknak, ha ugy gondolják, hogy éhezik, vagy szomjazik a halott, meg kell etetni-itatni a szegényeket, stb. Pl. Becefán /Baranya m./ azt tartják, hogy "temetés után, ha félnek, a kudusnak ablakon kőrősztü