Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

Jegyzetek

nincs párhuzam, de előfordulnak egyéb bőség varázsló* gyümölcsök, pl. alma a délszlávoknál: Sarosácz Gy. gyűjtései E. Schneeweiss, 1925, 61.j egyéb gyümölcsök az ujgörögöknél: G. A. Megás, 1958, 40.i stb./. A szerszámokhoz /Nógrád/ csak területileg távoleső délszláv /Bellosics B., 1909, 404./, az áldásthozó gabonamagvakra /Szabolcs, Borsod/ szintén területileg távoleső délszláv /Sarosácz Gy. gylijtésej E. Schneeweiss, 1925,60.» G. Graber, 1934, 179 - ez különböző magvakból sütött kenyérre vonatkozó adat/ párhuzamaink vannak. 218. E. Schneeweiss, 1925, 63, 58 - pl. Krusavacka Zupa-ban a gazda napkelte előtt dióval a kezében, a nap felé fordulva, az ajtóban állva kivan szerencsét az állatokra, pénzre, stb. 219. J. Mjartan, 1956, 481. 220. E. Schneeweiss, 1925, 33. 221. Lengyelek: ostyával együtt kenyérbe téve, marhabetegség ellen /toarmula J., 1900 , 409./. Szilézia: kenyérrel harapós kutyának /M. Höfler, 1905, 25./. 222. A szerbhorvátok a gyertyát eloltó kenyeret teszik el /£. Schneeweiss, 1925, 67./. Alsókarintiában /G« Graber, 1934, 179. - lehetséges, hogy szlovén adat!/, valamint Pfalzban /Németország - M* Höfler, 1905, 24./ a misékre is elviszik a kenyereket, a hatás fokozása érdekében. A svédek szintén megszenteltetik a templomban /M.Höfler, 1905, 23-24./. További adataink Sziléziából /p. Dreschler, 1903, 34./, és keleti szlávoktól /G. Bank, 1949, 72-74*/ származnak. 223. Németek: Bonomi J., 1933, 32 - maradékkal a beteg állatot füstöliki P. Sartori, 1914, 28. Délszlávok; E. Schneeweiss, 1925 , 56 - füge és aszalék maradékát használják fel torokfájás ellem u. ott, 55.) Sarosácz Gy. gyűjtése - fejfájás gyógyításai Salga I. gyűjtése - meg is szentelik a morzsát| Lüké G. gyűjtése - kalács morzsája fekély, kelés, étvágytalanság, stb. gyógyítására.