Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

Jegyzetek

117. H. iíarzell, HDA Apfel címszava. 118. K. Olbrich, EDA Salz címszava. 119. F. Eckstein, HDA Brei címszava. 120. lí.Höfler, 1910, 189. 121. E. Fehrle, 1926, 245. 122. Pl. fonott kalács /Bálint S., 1906, 76-77./, Semmeln /M. Höfler, 1905, 50./, mézeskalács /F. Scnneider, 1920, 375./, két végén hegyes Wecken /p. Eckstein, HDA Wecken címszava/, Stuten /M. Höfler, 1905, 47./, áldozati kenyerek /M. Höfler, 1905, 39./. 123. Pl. két végén hegyes vekni, vagy bizonyos újévi és Báromkirályok-napi sütemények. A fonottkalácsot zsidó eredetünek tartja, de helytelennek tartja hajáldozatból való levezetését /F. Eckstein, HDA Neujahrs und Dreikőnigsgebácke, és Weihnachtsgebáck, Weihnachtsbrot, valamint Wecken címszava/. - Egyébként zsidó eredetre már Hölfer is gondolt több formával kapcsolatban /M. Höfler, 1905, 36./. 124. F. Sclmeider, 1920, 375. 125. E. Stemplinger, 1948, 94. 126. E. Schneeweiss, 1953, 107. 127. E. Stemplinger, 1948, 65., E. Schneeweiss, 1925, 169. 128. Pl. Schneeweiss a délszláv karácsonyi szokásokkal kapcsolatban azt állítja,hogy bár nem lehetetlen "ősszláv" hagyományok továbbélése, itt antik eredetre vall az, hogy a karácsony általában halotti ünnep, és mint ilyen több kapcsolatot mutat a római Larentalia-val, mint a szláv családi halotti ünnepekkel /&• Schneeweiss, 1925, 156./. - Ugyancsak ő figyelmeztet arra, hogy a délszláv karácsonyi viztissteletre nemcsak római, hanem régi szláv párhuzamokat is lehet találni /U.ott, 194./. A tuskót antik eredetűnek tartja, de ő maga is idéz sok ettől eltérő véleményt is /U. ott, 180-181/, - vagy gondoljunk Nilsson már idézett véleményére - ehhez hozzá kell tennünk, hogy Schneeweiss ellen bizonyít a tus-