Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

Jegyzetek

lás is lehet* 16. Lásd Kisbán E., 1961, 333* Huszonnégy községet sorol fel - ezt térképünkön nem tüntettük fel. 17. Adataink szerint elsősorban a DNy-Dunántulon és a D-Alföldön terjedt el a János napi borszenteltetés szokása. A szentelt bort az egész borállomány óvására, vagy méginkább gyógyításra használják /pl. Törökkoppány, Somogy m. - saját gyűjtés; Kiskanizsa Torontál m. - Banekovich J., EA 1914, 2./. 18. Kisbán E., 1961, 332. Szintén Kisbán E. emliti /1961, 332-333./, hogy az éjféli mise után felvágott és fogyasztott kukoricás kenyeret tizenhárom község közül hatban már este az asztalra teszik. 19. Kisbán E., 1961, 332. 20. Három vagy négy ágból fonott kalács. 21. Nagy, cipó alakú kalács. 22. Dunakiliti /Mosón m./: két, egyenként két ágból összesodort, koszorúból összerakott, madarakkal diszitett kalács. A kalács rajzát lásd: Kisbán E. gyűjtése /MNA/* Lébény /Győr m./: mindegy, hogy milyen kalács /akár sima, akár fonott/, csak az a lényeg, hogy egész kalács legyen. Nagybajcs /Győr m./: a karácsony napján sütött kiflialaku diós, vagy mákoskalácsok közül a legszebb. 23. Lisztből, vizből és sóból készül. A tűzhely lapján sütik, bevagdalják a tetejét. 24. Somogyacsán /Somogy m./ a karácsonyfára nyulat és babát kötöztek. A nyulat a kisfiúknak készítették, a babát a kislányoknak. Mindkettő 15-20 cm. hosszú, kalácstésztából készült figura volt. - Törökkoppányban /Somogy m./ a karácsonyfára idámot és Évát sütnek fánktésztából /ezek 15-20 cm-es figurák/i a kisfiúknak pedig nyulat

, a kislányoknak babát - mindkettőt kalácstésztából. A nyulat tarisznyába teszik, a babát zacskóba. 25. Nézzünk meg néhány példát. Pl. egy ügocsa megyei forrásunk /Tiszapéterfalva/ karácsony esti szokásként csak a