Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

Jegyzetek

kántálást, csillagozást említi. Szilágy megyében hasonlóképpen /Bogdánd/ a megemlített karácsonyi szokások a kántálás, bál, szótalanviz-hozás. Legfontosabbnak a kántálás látszik. /Stb. - ezekhez egészen hasonló erdélyi adatokat is tudnánk felsorolni/. 26. Mivel a felhasznált adatok az egész nyelvterületről származnak, az egységesség érdekében az 1913-as megyebeosztást használom. A többnemzetiségű községek /pl. Baracska, Bácsbodrog m./ adatai természetesen . csak a község magyar lakosságára vonatkoznak. Amennyiben egy többvallásu község esetében csak egy vallást vettünk figyelembe, ezt külön megjegyezzük. Itt és a következőkben az alábbi rövidítéseket használjuk: Abauj m. • Abauj-Torna m. Pest m. m Pest-Pilis-Solt-Kiskun m. Szolnok m. = Jász-Nagykun-Szolnok m. MNA • Magyar Néprajzi Atlasz EA - Etimológiai Adattár EDA = Handwörterbuch Des Deutschen Aberglaubens /adatait lásd a bibliográfiában/ A térképezésnél az itt feltüntetett számokat használtuk fel. 27. Nem vetjük fel azt a problémát, hogy ennek ellenére nem maradtak-e fenn a karácsonyi asztal hiedelemkörén belül esetleges autochton, illetve honfoglalás előtti hagyományok. E probléma felvetése elvben feltétlenül szükséges volna, gyakorlatilag azonban azt jelentené, hogy igen nagy munkabefektetés árán feltehetőleg lényegében negatív eredményt kapnánk /motivumkörünk egészen nyilvánvalóan egy Közép-Keleteurópában elterjedt motivumkör tartozékai e nagy munkabefektetés csak egy ennél átfogóbb téma vizsgálata - azaz az egész téli ünnepkör összefoglak lő elemzése - kapcsán lesz majd elengedhetetlenül szükséges /gondoljunk pl. a regölés, hejgetés keleti kapcsolataira, stb. - de ez jelenlegi témánkon kivttl eső prob-