Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

Jegyzetek

pet, vagy kását jelent. Lásd; Kisbán K., 1961, 10-15. A dödölle Nyitra és Bácsbodrog negyében is előfordul, de ott 'derelye' értelemben. 7. Közelebbit csak két adat mond: Bernecebarátin és Paláston /Bont m./ keserű túré. 8. Nem számitva ide a Kisbán B. által ismertetett Hy-dnnántuli gyümölcskenyeret /Kisbán £*, 1961. 325-343./. 9. Éppen a gyümölcskenyér vizsgálatának tanulságai figyelmeztetnek arra, hogy még részletesebb adatgyűjtéssel, ét főleg pontosabb adatokkal a sok szórványos adat helyett talán összefüggő foltokat is kaphatnánk. 10* Lehet, hogy szlovákokra vonatkozik az adat. 11. Lehet, hogy szlovákokra vonatkozik az adat. 12. A dió játékok lehetnek egyszerűen kártyajátékok, melyeket ez alkalommal dióban játszanak) vagy magával a dióval játszott ügyességi játékok, ahol szintén a másik dióinak elnyerése a cél. A diójátékok nagy elterjedésflnek látszanak. Többek között a következő helyekről vannak adataink; Sósvertike /Baranya m./, Kutas /Somogy m./, Hollókő /Nógrád m./

f Kerecsend /fieves m./, Csanádpalota Csanád m./, Szeged, stb. 13. A karácsonyi ostyahordás jelenleg elsősorban a palócoknál és a Ny-Bunántulon ismert. Az ostyát általában a kántor süti, iskolásgyerekek hordják szét a házakhoz az ostyáért cserébe terményeket küldenek a kántornak /lásd pl. Nyáry A., 1909, 148.| Istvánffy Gy., 1911, 301-2, stb./. 14* A szó keletkezése Szarvas 6. szerint; bév-bőv + d kicsinyítő képző. Jelentése tehát 'bőséges este' /Szarvas G., 1893, 44./. 15. Az adat magyar volta kétséges. Meg kell jegyeznünk, hogy ez az adatunk már tulajdonképpen a karácsonyi asztal kérdéskörébe vág» itt ugyanis nem a vacsora ételeit hagyják az asztalon, hanem vacsora után újra megrakják az asztalt. Ez azonban természetesen másodlagos módosa-