Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

Jegyzetek

Jegyzetek 1. Az "öntött tészta" lehet egészben sült kelttészta /pl. kalács, vagy kalácsmaradék/ feldarabolva, de az is gyakori, hogy hosszú, kiflivastagságú rudakat sütnek /esetleg különböző alakzatokban összehajtogatva/, és a megsült darabokat feldarabolják} vagypedig már sütés előtt felvágják a rudakat kis, kb. 2-4 centis darabkákra. Pl. Vajdácskán /Zemplén m./ vagy cikk-cakk alakban meghajtogatott hosszú rudakat sütnek, vagy cseresznyényi darabkákat. 2. A lőnye ugy készül, hogy a megszentelt és felvagdalt kalácstésztát cukros vizbe mártják, mákkal lehintik és újra megformálják belőle a kalácsot. 3. A ferentő kelt kalácstésztáből készül, a következő módon: kb. három ujjnyi széles, 1/2 cm vastag szalagot egyik oldalán bevagdalnak, majd ezt a szalagot csigavonalban összetekerik. Az igy képződött kis henger tetején a bevagdalt tészta széthajlik, mint a virágszirmok. - A déldunántuli, zsirba mártogatott perec kb 20 cm átmérőjű, egy szálból simán összehajtott kerek perec. 4. Pl. a laposká

ról megtudjuk, hogy "hosszú, 60-70 cm széles laska felvágva, de a hossza meghagyva" - de általában csak a terminusokból tudunk következtetni a formára. Itt emiitjük meg, hogy Gyúrón /Fejér m./ a metéltet karácsonykor nem késsel, hanem derelyemetszővel vágják fel. Jászalsószentgyörgyön a mézescsikra húsvétkor szentelt napraforgóolajat tesznek. 5. A derelye

, illetve barátfille töltött főtt tészta: két összeragasztott tésztalap közé teszik a tölteléket. 6. mindhárom étel valószinüleg valamilyen kiszaggatott pé-