Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)
II. Az eredetkérdések
virágzásnak indultak, mint gyógyitó erejű tárgyak* másrészt a karácsonyi abrosz általában, egyéb vonatkozásban is, jó talajra talált - felületesen fogalmazva szinte azt mondhatjuk; "szimpatikus" volt a magyar néphitnek. Kérdés, hogy ennek a ténynek vannak-e ezen túlmenő mélyebb okaii és hogy ezzel a tényezővel általában milyen mértékben kell számolni az átadás-átvétel problémáinak vizsgálatánál. Mint láttuk, az almával kapcsolatban is felmerült egy ilyen tényező jelenlétének lehetősége. Hátralévő motívumaink egy kivételével /melynél természetesnek tarthatjuk a szomszéd népeknél található intenzitással egyenlő mértékű intenzitást; ez a motivum az utolsónak emiitett "Jézus szül3tésére való emlékezés"/ mind' olyanok, melyek vagy jelentős szegényedéssel kerültek át a magyar néphitbe, vagy teljesen hiányoznak. E motivumok mindegyike valamilyen összefüggésben van a természetfeletti lények karácsonyi látogatásával, illetve bizonyos kikövetkeztetett régi "áldozati" szokásokkal. Nem lehet véletlen, hogy pont ez a csoport az, ahol egyetlen motivum sem mutat telje sértékü megfelelést, vagy belső gazdagodást. Legalábbis intenzitáscsökkenés minden motivum átvételénél bekövetkezett. Mi lehet a magyarázata annak, hogy e motívumkor kisebb intenzitású a magyar néphitben, mint szomszédainknál? Bizonyos esetekben elfogadható magyarázat az, hogy egy-egy motivum koncepciójában idegen volt a magyar néphittől. Egész biztosan ez a helyzet a különböző démonfigurák, és talán az elemeknek adott áldozat esetében is. Áz "idegenség"-et természetesen nem ugy írtjuk, hogy a magyar néphit valamiige belső törvényszerűségénél, etnikus sajátságánál fogva al/.áimatlan volt bizonyos motivumok befogadására, pl. e déixnfigurák átvételére, hanem egyszerűen ugy, hogy a magyar néphitnek erre nem volt szüksége, pl.azért, mert ezt a funkciót betöltötte már valami más. De még ezekben az esetekben is, és a többi esetben feltétlenül más magyarázatot is kell keresnünk egy-egy motívumtól való idegenkedésre. Hiszen pl. a
