Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

II. Az eredetkérdések

'ételek/ önmagukban hordozott hiedelem-vonatkozásairól, sem bizonyos ünnepi áldozati cselekmények maradványairól nincs szó, hanem egyszerűen a karácsonyeste egészéből kisugárzó mágikus erőnek köszönheti létrejöttét. Ezt az elképzelést támasztja alá egy ujkeletű szlovák adatunk, mely szerint minden szerszámot az asztalra tesznek; régen ekét, ma festőpemzlit helyeznek oda /nyilván egy szobafestőről van szó, akinek ez a legfontosabb szerszáma/.®

42 5. Az átadás-átvétel általános problémái Utolsó fejezetünkben megpróbáljuk az eddigiekből leszűrni az átadás-átvétel általános törvényszerűségeit. Ami az átvétel irányát, illetve az átadó felek nemzetiségi, nyelvi hovatartozását illeti, e téren semmiféle törvényszerűséget nem tudunk megállapítani. E téren egyedül a román hatás kis mértéke feltűnő, de ennek okairól már másutt beszéltünk. - Fontos kérdés lenne az átvétel időpontjának kérdése. E tekintetben azonban semmi biztos fogódzónk AJ o nincs. Ha van törvényszerűség az átadás-átvétel kérdésében, azt tehát másutt kell keresnünk. Foglaljuk össze az összehasonlitó vizsgálat eredményeit táblázatszerűén - jelölve a táblázaton minden lényegesebb motívumot, valamint az átvétel lehetséges fokozatait. Nézzük meg, mit olvashatunk le táblázatunkról? Motívumaink első nagyobb csoportja a gazdálkodás /növénytermelés, állattartás/ kedvező irányú befolyásolására vonatkozik. A gazdálkodással kapcsolatos motívumok jelentős része az átadó félnél megismert intenzitással került át a magyar néphitbe. Hozzá kell ehhez tennünk, hogy e - kivétel nélkül meglehetősen egyszerű cselekményre vonatkozó - motívumok magyarázatával, értelmezésével semmi problémánk nem volt; a babonás cselekmény oka, célja teljesen világos volt. Gazdálkodással kapcsolatos motívumaink között olyanokat is találunk, melyek éppen a magyar nyelvterületen élnek legeié-