Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

II. Az eredetkérdések

ma már a szalma - függetlenül feltételezett eredeti szerepétél - hasonlóan az asztalra és asztal kóré helyezett egyéb tárgyakhoz, olyan tárgy, melyre a karácsony este minden áldása kihat, és ezért a karácsonyestéhez kapcsolódó összes babonás célokra használható. A terménymagvak asztalra és asztal köré helyezése elsősorban a szláv területeken élő szokás /leginkább délszlávoknál/, de szórványosan a német nyelvterületen és Romániában is előfordul. Mint mondottuk, e szokást a panspermia valószinüleg ókori eredetű /de lehet, hogy ősindogermán/ termékenységvarázsló áldozati szokására vezetik vissza a kutatók. Mai hiedelemvonatkozásai szépen igazolják ezt a feltételezett áldozati eredetet /természetfeletti lények ellátása, termékenységvarázslás - szerbhorvátoknál, osztrákoknál, németeknél egyaránt/. Ez az áldozati jelleg természetesen sokszor elhomályosult már: legtöbbször csak mint egyszerű termékenységvarázsló szert ismerik és használják a magvakat - vagyis egy lépés kiesett: nem egy természetfeletti lény biztosítja az áldozat fejében a termékenységet, hanem közvetlenül az "áldozati ajándék" asztalra helyezése - mely az asztalra helyezés révén amugyis megszentélődik, és mágikus célokra alkalmassá válik /az asztal többi tárgyához hasonlóan/ a karácsonyi asztal és vacsora egészéből kisugárzó személytelen mágikus erő révén. Az asztalra és köré helyezett mezőgazdasági eszközök és házi szerszámok meglehetősen elterjedtek voltak nálunk. Szlovák, rutén, délszláv és szórványos német-osztrák adataink nem vallanak tul nagy elterjedésre, és talán szláv eredetre mutatnak. A magyar nyelvterületen a délszláv hatás látszik legerősebbnek. Az ezekkel kapcsolatos hiedelemmotivumok szemmelláthatóan a már többször emiitett módon keletkeztek: mivel a karácsonyi asztallal és vacsorával érintkezésbe kerültek, "áldás van rajtuk", nagyobb haszonnal forgatják őket. Vagyis eszerint e motívumkor abba a másodlagosnak nevezhető rétegbe tartozik, ahol sem a tárgyak /illetve