Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)
II. Az eredetkérdések
nél sok az egér, az egér képében megjelenő természetfölötti lényeknek dobják a borsót. A csehek azért dobják a diót a kéménybe, hogy az ekkor igen veszélyes Melnsinának legyen mit ennie. 29 A szlovákok dobás közben kérik a sarkot /eredetileg nyilván nem a sarkot, hanem egy ott-tartózkodó lényt/, hogy ajándékukat fogadja szivesén. - Vajon a bőségvarázlsó magyarázatok elsődlegesek? Nem tudjuk eldönteni: a magyarázatok néha mintha erőltetettek lennének /tele legyen a sarok mint a dió, vagy mint a gesztenye/ - ez talán másodlagosságra vall. De gondoljunk arra, hogy - mint több esetben láttuk már - az áldozati motívumok gyakran elsődlegesen összefüggnek bizonyos termékenységvarázsló motívumokkal. Hogy itt is szó lehet ilyen elsődleges összefüggésről is, sok adatunk bizonyitja. Pl. a szerbek dobás után a diót a bárányokkal etetik meg, a délszlávok dobás közben állathangokat utánoznak, la fehéroroszok azért dobják, hogy a bárányok növekedjenek, stb. - Feltűnő a szokás elterjedési területén a cselekmény és a fő magyarázattipusok viszonylagos egyöntetűsége - az európai karácsonyi szokásoknak minden bizonnyal igen régi elemével állunk szemben. Kérdés, hogy az áldozatadás módját tekintve, miért válik el ez az adatcsoport oly élesen a természetfeletti lények táplálásának, illetve a nekik adott áldozatnak egyéb, már ismertetett formáitól? Itt más lényekről lenne szó?Vagy a cél más? A magyar anyag eredetét négy irányban is kereshetjük. Dióra vonatkozó adatainkat nyilván délszlávoktól és szlovákoktól vettük át. A mézes búzára vonatkozó cselekményt - mint ahogy a mézes buza sem került be hozzánk karácsonyi ételként - nem vettük át keleten. - Ezesetben a külföldi anyag is sok másodlagos vonást mutat. Lényeges különbség nem látszik a magyar és a külföldi anyag között /inkább csak mennyiségi különbségről beszélhetünk/i bár az áldozati cselekmény termékenységvarázsló célja sokkal jobban kiviláglik egyes külföldi adataink mint két ilyen vonatkozást mutató magyar adatunkból. Hogy a másodlagos magyarázatok valószinü-
