Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

II. Az eredetkérdések

követhető* Hátra vannak még a különböző rontáselháritd cselekmények, melyek a karácsonyi vacsora fogyasztása előtt, vagy közben mennek végbe. Idetartozik először is az asztalra rontáselháritó céllal tett tárgyakra vonatkozó két szórványadat. Ezekhez nem találunk párhuzamot - könnyen lehet, hogy az asztal minden vele kapcsolatba kerülő tárgyat megszentelő tulajdonságán alapuló, belső keletkezésű adatok. - Könyöklési tilalomra vonatkozó adataink nagy szániához képest feltűnő, hogy nincs hozzá párhuzamunk. Az étkezés módjával kapcsolatos rontáselháritó előírásokra egyébként szórványos adatokat másutt is találunk,*^

41 de ugy látszik, hogy ez sem a magyar nyelvterületen, sem másutt nem jelentős motivum, igy az eredetkérdések nem vethetők fel. - Az ablak gonoszűző megkeresztezése almával egy olyan nagyobb motivumkörbe tartozik, amely nálunk egyébként karácsonykor lényegében hiányzik,^

4 de főleg a különböző szláv népcsoportoknál és északon a karácsony egyik fŐ jellegzetessége: ez pedig a különböző gonoszelháritó cselekmények /füstölés, tömjénezés, zajkeltés/ köre: az ünnep bevezetéseképpen, tehát pl. vacsora előtt végzik ezeket a cselekményeket. Ez a motívumkor azonban már átmenetet képez következő - különböző karácsony éjjelén a házat meglátogató természetfeletti lényekkel kapcsolatos csoportunkhoz.^

44 i/ Természetfeletti lények látogatása - "áldozat" A karácsonyi vacsora hiedelemkörének legbonyolultabb, legösszetettebb, legnehezebb problémákat felvető fejezetéhez érkeztünk. Itt tárgyalandó adataink egy részéhez feltehetőleg másodlagos magyarázat fűződik, az "áldozat" kifejezsét legalábbis magyar vonatkozásban - inkább csak idézőjelben, mintegy előlegezve használhatjuk. Milyen alapon vontuk öszsze ezeket az adatokat egy közös csoportba! milyen alapon tételeztünk fel egy eredeti, elsődleges magyarázatot? Cso-