Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)
II. Az eredetkérdések
portunk tulajdonképpen az eddigi - és az ezután tárgyalandó - csoportokból kimaradt adatokból állt össze, és meglehetősen heterogénnek mutatkozott. De a külföldi anyagot megvizsgálva kiderült, hogy egységesiti adatainkat egy néha világosan megmutatkozó, néha csak kikövetkeztethető vonatkozás: a különböző természetfeletti lényekkel való kapcsolat. Eddigi csoportjainkban is találtunk már idevezető nyomokat, de szemben azokkal az adatokkal, itt más lehetőség az adat értelmezésére nincs. Csoportunk több, sokszor csak a kikövetkeztetett elsődleges szálon összefüggő, egyébként a megnyilvánulási formákban különböző alcsoportra oszlik. Kezdjük annál a csoportunknál, amelynél nincs semmi kétség a hiedelem tartalmát illetően - legalábbis az adatok nagy részénél. A háza t karácsony éjjelén meglátogató természetfele tti lények megvendégelése. Idetartozó adataink szerint különböző természetfeletti lények látogatnak éjjel a házhoz, akiknek ennivalót vagy esetleg fekhelyet kell késziteni. Mákostésztát hagynak az asztalon vagy a kemencén - két esetben az angyaloknak, egy esetben a halottaknak} a másnap főzendő nyers káposztát az asztal alá teszik Jézusnak; a szalmát több adatunk szerint a "Jézuskának" készitik, a szénát szintén - fekhelyül} a szalmát-szénát többször szent József lovának, Jézus lovának, szamarának; egy adat szerint a magvakat Jézus szamarának. Az asztalra helyezett megszegetlen egész kalács egy esetben szintén a "Kisjézust" várja} a morzsát pedig több adatunk szerint az angyaloknak, néha pedig a Jézuskának hagyják az asztalon, sőt, egyszer az ajtón is hagynak rést, hogy Jézus könnyebben bejöhessen. A csak néha felbukkanó "halottak" kitétel figyelmeztet, hogy felsorolt adatainkban a Jézussal, angyalokkal kapcsolatos magyarázat valószínűleg másodlagos. Ezt az a tény is valószínűsíti, hogy nincs arra vonatkozó egyházi tanítás, hogy karácsony éjjelén az ángya-
